2022.12.03. 06:54
Koszovóban harcolt a pusztaottlakai katona
Nemrégiben rendbe tették Valkusz Ádám katona nyughelyét a pusztaottlakai köztemetőben. Az I. világháborús hős sírkövét letisztították, átmosták, a vésett betűket pedig kifestették.
Az I. világháborús hős sírkövét letisztították, átmosták, a vésett betűket pedig kifestették.
A karbantartást az országos hadisírgondozó program keretében a Magyar Honvédség 14. Hadkiegészítő és Toborzó Irodája, valamint a 101. Fekete Imre Területvédelmi Zászlóalj katonái végezték el. Nekik köszönhető, hogy a katona leszármazottja, Valkusz Pál és felesége megtalálta a régóta keresett nyughelyet.
A Százhalombattán élő Valkusz Pált telefonon értük utol. Elmondta, hogy a hősi halott Valkusz Ádám a nagyapjának, Valkusz Pálnak a testvére volt, Pusztaottlakán élt.
– A kovácsmester édesapa és a Felvidékről származó felsége Békéscsabáról költözött át a 19. században Pusztaottlakára, ahol műhelyt nyitottak. Ádám fiuk már a kistelepülésen született 1889-ben. Három testvére volt; Mária, Lajos, és Pál, aki az én nagyapám. A házuk még most is áll a Csabaszabadi felé vezető út sarkán. Amikor dédapám meghalt, nagyapám vette át a kovácsműhelyt. Akkoriban hunyt el Ádám, aki a családi elbeszélések szerint sokáig teljesített szolgálatot az első világháborúban – mesélte Valkusz Pál, aki a kilencvenes években kezdett foglalkozni a családi múlttal, családfája felkutatásával.
Hozzátette, Ádám a mostani Koszovó környékén harcolt, ám a tüdejét megtámadta valamilyen kór, így leszerelték, hazaengedték, de később, 1921-ben belehalt betegségébe. A pusztaottlakai temetőben helyezték örök nyugalomra.
– Minden évben elmegyünk Békéscsabára és Ottlakára a családi sírokhoz. Számtalanszor kerestük Ádám hantját, de sosem találtuk. Most, a rendbehozatal után pillantotta meg a feleségem a fejfát. Nagy volt az öröm, utánanéztünk, mi történhetett, ki hozhatta helyre, ekkor bukkantunk rá a korábbi újságcikkre. Ezentúl Ádám sírjára is helyezhetünk koszorút – részletezte Valkusz Pál, aki a 18. századig felkutatta a családfája békéscsabai ágát.
Arra a kérdésre, ő hogyan került Százhalombattára, elmondta, amikor nagyapja idős lett, a család visszaköltözött Békéscsabára. Édesapja a szegedi egyetemen tanult tovább, ő már ott született. Vegyészmérnök lett, munkája szólította Százhalombattára; hosszú évekig az olajfinomítóban dogozott.
