2022.11.01. 06:35
Ködben, esőben így használjuk szabályosan az autó világítását
Ködben, csapadékos időben kiemelten fontos a helyes világításhasználat. Rossz látási viszonyok között a nappali menetfény sok esetben kevés a jó látáshoz és a láthatósághoz.
A ködlámpákat csak addig szabad bekapcsolt állapotban tartani, ameddig indokolt a használata /Fotók: shutterstock.com/
Ahogy a kreszvaltozas.hu oldalon kiemelték, 2011 óta szériafelszerelés az unióban forgalomba hozott autókban a nappali menetfény, aminek többféle változata elérhető. Léteznek automatikusan, a gyújtás ráadásával már felkapcsolódó fények; külön kapcsolható; többfunkciós (tehát másodlagos üzemmódban fényt váltva indexként is alkalmazott) változatai. A legújabb autótípusoknál már az is elterjedt, hogy az autó frontrészén elhelyezett nappali menetfény mellett világítanak a hátsó helyzetjelző lámpák is.
Lakott területen kívül a tompított világítás helyett elég a nappali menetfény használata, ugyanis ennek a fényét úgy állították be, hogy a láthatóságot szolgálja. Ez erősebb a helyzetjelző-parkoló fénynél, de gyengébb a tompított világításnál. Bizonyos helyzetekben viszont nem használható a nappali menetfény a tompított világítás helyett.
A KRESZ szerint a forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani, ennek kötelező módja pedig a tompított fényszórók és a helyzetjelzők használata. Ez azt jelenti, hogy szürkülettől, rossz látási viszonyok között, csapadékos időben, esőben, hóban és ködben az autókon a tompított világítást kell felkapcsolni. A legtöbb autón ugyanis nem világít együtt a nappali menetfény és a hátsó piros helyzetjelző fény. Ebből kifolyólag az őszi-téli időszakra jellemző időjárási viszonyokban ajánlott nappal is a tompított világítás használata.
A tompított világítást felkapcsolva a szabályosan kiépített nappali menetfény gyengébb fényerőre vált és a helyzetjelző-parkolófény fényerejével világít, hogy ne zavarja a többi közlekedőt. A szabályok szerint a távolsági fényszórót lakott területen belül csak fényjelzés adására (fénykürt) lehet használni, lakott területen kívül pedig olyan forgalmi szituációkban, amikor annak használata nem zavarja a többi közlekedőt. Emellett ködben azért sem praktikus a távolsági fényszóró, mert a fényét a köd visszaveri, így a sofőr egy “fényfalat” hoz létre maga előtt akadályozva a messzebb látását, így balesetveszélyes helyzetet hoz létre.
Az első ködlámpákat a gyártók azért szerelik alacsonyabbra, hogy ezáltal bevilágítsanak a köd alá és fényük messzebbre jusson, mint tompított világításnál. Nagy ködben előfordulhat, hogy a tompított fényt helyzetjelző fényre állítva (ekkor a hátsó piros helyzetjelzők felkapcsolva maradnak), csak az első ködlámpákat használva nagyobb lesz a látótávolság, mert a lekapcsolt tompított lámpa fényét nem veri vissza a köd, így nem vakítja el a sofőrt.
Ezt szélsőséges látási viszonyok között, indokolt esetben a KRESZ is engedi (de jó látási viszonyok között a tompított világítás helyett nem kapcsolható fel a ködlámpa, mert úgy szabálytalan használatnak számít), ezért is vannak úgy bekötve a lámpák gyárilag, hogy ilyen módon is működnek. Más esetben a ködlámpa nem váltja ki a tompított világítást, a fénykévéje irányított, de nem formált, emiatt vakíthatja a szembejövőt, illetve nem is világít olyan messzire. Abban az esetben, ha kiég a tompított világítás izzója, akkor felkapcsolható, de a hibát az első adandó alkalommal el kell hárítani.
Emellett a ködlámpákat csak addig szabad bekapcsolt állapotban tartani, ameddig indokolt a használata. A látási viszonyok javulásával le kell kapcsolni, mert zavarhatja a többi közlekedőt. Ez a hátsó ködzárófényre is igaz, mivel ennek fényereje nagyobb mint a helyzetjelző lámpáé – ezért is észlelhető nagyobb távolságból. Nagy ködben, esőben, hóesésben javítja a láthatóságot, de a látási viszonyok javulásával ezt is le kell kapcsolni, mert zavarja a mögöttes forgalmat, valamint erős fénye miatt könnyű összekeverni a féklámpával, így megtévesztő. Az első- és hátsó ködlámpa használata azonban a látási viszonyokon túl a forgalmi szituációtól is függ.
Például amikor országúton, vagy autópályán haladva hosszabb autósor jön össze, vagyis a mögöttes forgalom már észlelte az előtte haladót, akkor időszakosan lekapcsolható a ködzárófény, majd ha ismét egyedül vagy sorzáróként halad az autó, akkor újból felkapcsolható.
Ez az első ködlámpákra is igaz: utolérve a sort, ha várható a huzamos idejű együtthaladás, akkor a sorban haladók lekapcsolhatják az első ködlámpát is, ha ezzel nem rontják a saját látási távolságukat.
A nappali menetfények utólag is felszerelhetők, ennek szabályosságát az időszakos műszaki vizsgákon ellenőrzik. A felszerelésnél ellenőrzik a menetfények elhelyezését. Ezen világítótestek minimum 25 centiméter, maximum 150 centiméter magasan lehetnek, az egymástól való távolságuk pedig minimum 60 centiméter lehet. Működésük szempontjából a tompított fény kapcsolásakor vagy le kell kapcsolniuk, vagy alacsonyabb fényerőre kell váltaniuk. A lámpatestekben szerepelnie kell az európai jóváhagyási “E” jelnek, valamint az “RL” betűjelzésnek (running light).
A kreszvaltozas.hu tapasztalatai szerint vizsgaállomástól is függ az előírás értelmezése, így érdemes a műszaki vizsga előtt érdeklődni az adott vizsgaponton, hogy milyen eljárásrendet követnek.
