Galériával / videóval

2022.09.03. 19:58

Az összetartozást ünnepelték Békéscsabán, a Megyenapon

Újra megtelt szombaton Békéscsaba főtere, ahol immár hetedik alkalommal szervezte meg a megyei önkormányzat a Megyenapot, a megyei összetartozás ünnepét. Többek között a megyei és a települési értékek megjelenítésével, színpadi programokkal, nemzetiségek bemutatóival, valamint Békés megye legnagyobb kézművesvásárával és termelői piacával várták az érdeklődőket.

Licska Balázs, [email protected]

Fotók: Bencsik Ádám

Zalai Mihály, a Békés megyei közgyűlés elnöke elmondta, 1715. július 23-án Békésen szervezték újjá a Békés vármegyei közgyűlést, amely megteremtette a jogi és közigazgatási alapot a fejlődéshez. Akkor, a török kiűzését követően mindössze néhány település volt lakott, pár ezren éltek a térségben. Sikerült azonban a mocsaras pusztaságból egy virágzó, mezőgazdaságra épülő, de iparral is rendelkező vidéket, valamint egy olyan közösséget építeni, amelyhez büszkeség tartozni.

Erre emlékeznek a Megyenapon, amely a hagyomány, érték, közösség jelszavak köré épül. A mostanit immár hetedik alkalommal szervezték meg, és a koronavírus-járványt követően ismét a maga teljességében. 

Hangsúlyozta, a közösségformálás volt az alapvető cél a rendezvénnyel, és szerinte ezt sikerült is elérni. Az esemény – amelyet minden évben ugyanott és ugyanazon a napon, az első szeptemberi szombaton tartanak – pedig szinte ki is nőtte Békéscsaba főterét.

 

Tótkomlósi fúvósokkal és békéscsabai mazsorettekkel indult a menet a Csaba Centertől a főtérig, ez jelezte, hogy elérkezett a Megyenap napja. A hivatalos megnyitó előtt a Békés Megyei Károlyi-huszár és Honvéd Hagyományőrző és Kulturális Egyesület tagjai adtak le díszlövést, mindenki figyelmét felkeltve a rendezvényre.

A tradíciók jegyében bemutatkoztak a Szent István tér római katolikus templom felőli oldalán a katonai hagyományőrző csapatok, valamint a jelenkor rendőri, katonai alakulatai. A legnagyobb tetszést minden bizonnyal a Terrorelhárítási Központ különleges járgánya aratta. De sokan vették kezükbe a régmúlt fegyvereit, érdeklődve az adott korokban szokásos viseletekről is.

A Körösök Völgye Vitézi Bandérium Hagyományőrző és Kulturális Egyesület a betyárok világát elevenítette fel a 19. század első felét megidéző viseletekkel, eszközökkel. Megmutatták a kurtályt, amelyet a betyárok lovon ülve, vágta közben töltöttek meg, nem ártott tehát, ha az illető minden foga megvolt elöl, mivel a művelethez azokra is szüksége volt. De voltak pisztolyok, kések, fokosok, illetve olyan ostor, amelynek végére egy golyót erősítettek. Ezt meglendítve hangsebességgel repült a golyó, el lehet képzelni, milyen sérülést okozhattak vele. Azt is megmutatták, hogy mi várt a betyárokra, ha elcsípték őket, volt mindenféle kínzóeszköz.

 

A Békéscsabai Történelmi Íjászkörnél a 13-14. század lovagi világát jelenítették meg. Korabeli ruhák és fegyverek másolatait vitték magukkal, azokat magukra öltve és azokkal bemutatókat tartva. 

Lehetett így találkozni sodronyinggel, sodronyos fejvédővel, különleges sisakokkal, valamint lándzsákkal, kardokkal, íjakkal és számszeríjakkal, nyilakkal. A pajzzsal kapcsolatban elmondták, volt jelentősége annak, hogy milyen címer került rá, a minta alapján lehetett tudni, hogy melyik lovagrendhez vagy családhoz tartozik a lovag. A fehér alapon piros kereszt a templomosoké volt, magyar területen egyébként jellemző volt a kettős kereszt.

Az értékek szintén megjelentek a Megyenapon, bemutatkoztak a települések Mezőhegyestől Kötegyánon keresztül Szarvasig. Okleveleket is adtak át azon kuriózumok kapcsán, amelyek az elmúlt időszakban kerültek be vagy a települési vagy a megyei értéktárba. Immár megyei értéknek számítanak a Békés megyei kunhalmok, a gyomaendrődi Aranka Játékbaba Múzeum, valamint a Kondorosi Csárda. A nemzetiségek szintén megmutatták magukat, egyrészt a színpadon, másrészt pedig különleges, a hagyományoknak megfelelően készült ételek kóstoltatásával.

A kisgyermekes családokat vonzotta a népművészeti egyesület közreműködésével főtérre kikerült játszótér, sok kézműves mutatta meg mesterségét, illetve Békés megye legnagyobb kézművesvásárában és termelői piacán is nagy volt a forgatag.

Az orosházi Hegyi Hajnalka tíz éve foglalkozik ékszerek készítésével. Mindig is szenvedélye volt mindez, aztán kitanulta az aranyművességet. Süthető gyurmából készít süteményeket, például macaronokat is megidéző ékszereket nemesacél szerelékkel, de vannak egyedi, rézből készült kellékei is. Saját ötlet alapján dolgozik, úgy fogalmazott, hogy a színek és a formák sokszor a véletlen művei. Úgy véli, azért különlegesek az ékszerei, mert nincs két egyforma darab. Első alkalommal vett részt a Megyenapon, amelyet remek bemutatkozási lehetőségként értékelt.

Nem mindennapi szörpök, olajok sorakoztak a csabacsűdi Nyemcsokné Skorka Márta előtti pulton. Elmondta, saját maguk által termesztett gyógynövényekből, citromfűből, borsmentából, zsályából, kakukkfűből, levendulából készít hagyományosan, minimális cukor felhasználásával szörpöket, de kínált meggyes, almás, körtés, sőt vörösszőlős, csak koktélnak nevezett terméket szintén. Igyekeznek folyamatosan bővíteni a palettát az igényeknek megfelelően, kísérleteznek az ízekkel. Tökmagból, napraforgóból és repcéből pedig olajat készítenek, immár több mint tíz éve.

Gyarmat Zoltánék Gyuláról érkeztek termelői mézekkel – a napraforgótól az őszi és tavaszi vegyesen keresztül a hársig –, de kínáltak gyógynövényekkel megspékelt mézeket, valamint viaszgyertyákat és mézborokat is. A hétköznapon során száz méhcsaláddal foglalkoznak. Mint mondták, vannak visszatérő vásárlóik, de a Megyenap remek lehetőséget nyújt arra, hogy másokkal is megismertessék termékeiket.

Ágnes kézműves termékeiről a szarvasi-csabacsűdi Pljesovszki Ágnes és Varga László mesélt. Saját termesztésű alapanyagokból készítenek lekvárokat, dzsemeket, savanyúságokat, sokszor párosítva egy-egy ízvilágot. 

 

A hagyományoknak megfelelően dolgoznak, cukrot csak a legszükségesebb mértékben vetnek be, hogy az eredeti ízek ne vesszenek el, azok legyenek hangsúlyosak. Ez volt az első alkalom, hogy megjelentek a Megyenapon, úgy vélik, nagy presztízst jelent mindez, és örültek annak is, hogy kiérdemelték a Viharsarki termék logó használati jogát.

Fürjtojásokat, valamint azokból készült termékeket hozott Kétsopronyból Ancsinné Mészár Renáta. Mintegy 180 fürjjel foglalkoznak napi szinten.

Elmondta, hogy a fürjtojás nyersen fogyasztva kiváló gyógymód, kúraként is alkalmazható, és azoknak is ajánlott a fürjtojás, akik amúgy a tojásra allergiásak, érzékenyek. Ők készítenek belőle tésztákat is, amelyek a megszokottnál sokkal testesebbek: sorakozott az asztalon cérnametélt, levestészta, eperlevél, valamint paradicsommal és spenóttal színesített termék is. Kiemelte, mindent kézzel, kézi géppel készítenek.

Malomkerti kecskesajtokat kínált a békési Lipcseiné Varga Erika. Saját kecskéket tart, az állománya általában ötven jószágból áll. Tartósítószerektől és adalékanyagoktól mentes sajtokat készít, van köztük mindenféle, lágy, parenyica és akár egy-másfél évig érlelt is. A legjobban a frisseket, azaz a lágyakat és a parenyicát kedvelik a vásárlók, az érlelteket inkább az ínyencek viszik. Immár ötödik alkalommal vett részt a Megyenapon, amely szerinte esélyt ad arra, hogy többen megismerhessék termékeit, amelyekkel kiérdemelte a Viharsarki termék logó használati jogát is.

Szinte minden település megmutatta magát a rendezvényen

A mostani Megyenap védnöke a megyei kormányhivatalt vezető főispán, Takács Árpád volt. A nevében a kormányhivatal főigazgatója, dr. Rákóczi Attila köszöntötte a megjelenteket, kiemelve, hogy Békés megye az otthonunk, és hogy a szülőföldet nem emelhetik ki az emberből. Az értékek bemutatása egy üzenet a jövőnek, hogy Békés megyében élő és teremtő közösség van jelen.

Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere szerint azok az értékek jelentek meg a megyeszékhely főterén, azaz Békés megye szívében, amelyekre büszkék lehetünk. Kapaszkodni kell a gyökerekbe, képviselni kell a hagyományokat. Az, hogy sok évszázada itt vagyunk a Kárpát-medencében, felelősséget is jelent, talpon kell maradni, erősödni és fejlődni kell.

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő a közösség, az együvé tartozás fontosságát emelte ki, példaként hozva, hogy a tótkomlósi fúvósokat békéscsabai mazsorettek kísérték a felvonuláskor. Hangsúlyozta, szinte minden Békés megyei település képviseltette magát a Megyenapon.

Csibor Márton, Nemzeti Művelődési Intézet Békés megyei irodavezetője aláhúzta, van mit megmutatni a Megyenapon. Ugyanis az értéktáras munka fellegvára Békés megye: 70 kuriózum szerepel immár a megyei értéktárban; a települések kétharmadán megalakították a helyi értéktárakat, amelyekben ezernél is több érdekesség kapott helyet eddig.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában