2022.09.08. 06:35
Afrika súlyos válságot él át, tovább erősödik a migráció
Élelmezési válság és terroristák – avagy mit várhatunk az afrikai migráció kapcsán? címmel tartott előadást dr. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet vezetője, kutató, egyetemi adjunktus szerdán délután, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) békéscsabai képviseletén.
Dr. Marsai Viktor
Fotó: Für Henrik
Az eseményen Mittag Mónika, az MCC békéscsabai képviselet-vezetője elmondta, dr. Marsai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő „Afrika a globalizált világban Ludovika Kutatócsoport” vezetője. Fő kutatási területe az afrikai migrációs folyamatok vizsgálata, illetve a migráció biztonságpolitikai vonatkozásai.
Mint megtudtuk, Afrika napjaink egyik legsúlyosabb humanitárius válságát éli. A klímaváltozás hatására fellépő aszályok, a terrorcsoportok előretörése, illetve az ukrajnai háborút kísérő globális élelmezési válság alapjaiban rázta meg a kontinenst. A krízis hatására pedig már most milliók menekültek el otthonaikból a földrészen, és ez a trend a következő hónapokban is fenn fog maradni.
A szakember hírportálunknak kifejtette, Afrikában egy angol terminológiából átvett kifejezéssel „Tökéletes vihar” alakult ki. Hozzátette, nagyon sokan az ukrajnai válsághoz és háborúhoz kötik a kontinensen kialakult élelmezési válságot, miközben már az elmúlt két évben több olyan folyamat zajlott és zajlik egymással párhuzamosan, ami hozzájárult mindehhez.
Dr. Marsai Viktor elsőként az aszályt említette. Kelet-Afrikában négy esős évszak maradt el, és most várhatóan ugyanez történik az ötödikkel is. Etiópiában és Kenyában már 2021 végén látszott, hogy nagyon nagy a baj, nincs elegendő élelmiszer, és nem is lesz.
A másik tényező a koronavírus hatása, ami Afrikát is elérte, és 2020-21-ben kivéreztette a kontinens gazdasági kapacitásait. A jelenség azt a kevés tartalékot is kivette a rendszerből, amivel akkor még rendelkeztek.
– Nagy strukturális elemként pedig ott van a demográfia. Afrika népességszámban a legrosszabbul áll a világon, még 2100-ban is növekedni fog a földrész lakossága – folytatta a gondolatot. – Ebben pedig a koronavírus tíz év visszalépést jelentett, mivel a kényszerű intézménybezárások idején a serdülő lányok is kikerültek az iskolából, és nem jutottak oda vissza, mert családjuk a gazdasági helyzet miatt kiházasította őket. Így ők fejenként 2-3 gyerekkel szülnek majd többet, mint eredetileg tették volna.
Mint mondta, az energiaár-robbanás már 2020-tól kezdődően, az ukrán helyzettől függetlenül is beindult, és mindenütt húzza fel az árakat – elég csak a szállításra vagy elektromos áram használatára gondolni.
– A politikai problémákat is meg kell említeni – tette hozzá. – Bár Afrika az elmúlt húsz évben nagyon komoly stabilizációs folyamatokon ment keresztül, de azért akadnak gondok, problémás területek. Az elmúlt két évben kitörtek új polgárháborúk, például Etiópiában, 2020 novemberében. Emellett az elmúlt két évben meglehetősen világos stratégiával felerősödött a dzsihádista csoportok tevékenysége a Száhel-övezetben, ami több országot is meglehetősen rossz helyzetbe hozott. Ezek hatására 2022 elejére, a háború megérkezésére egy eléggé kritikus tömeg állt össze. A folyamat az élelmiszerárak terén azt jelentette, hogy az elmúlt másfél-két évben tapasztalt 70-80 százalékos növekedést a háború következményei további 30-40 százalékkal „fejelték meg”. Így két év alatt közel két-két és félszeresére nőttek az élelmiszerárak, miközben az energiaárak szintén emelkedtek, és aszály is volt.
Éhezés, regionális válságok, középosztály
Dr. Marsai Viktor elmondta, mostanra a kontinens 1,3 milliárd lakójából minimum 150 millióan éhesen fekszenek le, ebből nagyjából 50 millióan közvetlenül az éhezés szélén állnak vagy éheznek. Nyár elején Szomáliából és Etiópiából megjelentek az első olyan jelentések, hogy az alultápláltság miatt emberek, elsősorban kisgyerekek halnak éhen.
Hangsúlyozta, az ukrajnai konfliktus érthető módon elveszi a figyelmet erről a válságról, ami nem igazán javul. Kitért arra, hogy elsősorban humanitárius válságról van szó. Kifejtette, az éhezők nem fognak eljönni Európába, hiszen az embercsempészeket ki kell fizetni, ha pedig ez a réteg pénzhez jut, inkább élelmiszert vesz. A kialakult körülmények regionális konfliktusokat fognak okozni, amit részben már látnak is.
Év eleje óta Afrika különböző részein már 4-5 millió ember mozdult el a kontinensen belül, de ők – erősítette meg – inkább a regionális instabilitást fogják növelni. Észak-Afrikában viszont, ahová a gazdasági recesszió ugyancsak átgyűrűzött, növekszik az élelmiszerek ára, emelkedik a benzinár, egyre kevesebb a munkahely, a középosztálynak még van annyi megtakarítása, hogy kifizesse az embercsempészeket. Ráadásul nekik Európa nagyon közel van, így onnan már látszik az illegális migráció erősödése a mi kontinensünk felé.
