Békéscsaba

2022.08.05. 13:41

Az egységes Kína jelképévé vált a terrakotta hadsereg

Számos érdekesség hangzott el az első kínai császár, Csin Si Huang-ti, az agyaghadsereg, valamint a korabeli Kína kapcsán csütörtökön a Munkácsy Mihály Múzeumban, ahol dr. Felföldi Szabolcs, a Szegedi Tudományegyetem régészeti tanszékének adjunktusa kalauzolta végig a látogatókat a Terrakotta hadsereg – Az első császár üzenete című kiállításon.

Licska Balázs [email protected]

Számos érdekességet osztott meg az agyaghadsereggel kapcsolatban dr. Felföldi Szabolcs

Fotós: Bencsik Ádám

– 1974 tavaszán az egyik kínai tartományban egy helyi parasztember kiment a közeli dombra, hogy kutat ásson. Négy méter mélyen agyagfejekre és egyéb agyagtöredékekre bukkant – kezdte dr. Felföldi Szabolcs. – Értesítette a helyi múzeumot, és kiderült: az évszázad legjelentősebb leletét találta meg, az első kínai császár, Csin Si Huang-ti síremlékéhez kötődő agyaghadsereget. Ez Kína egyik legféltettebb régészeti leletegyüttese a kínai nagy fal és a Tiltott Város mellett.

A szakember ismertette, hogy Kína évezredeken keresztül széttagolt volt, és egy hosszas folyamat eredményeként jött létre az egyesített ország – ennek a jelképévé vált az agyaghadsereg.

Elmondta: rendkívül izgalmas a kínai múlt, és nemcsak régészeti leletekben, hanem írott forrásokban is gazdag, aminek köszönhetően évezredre visszamenőleg precízen meg lehet mondani, hogy az adott korban melyik dinasztia uralkodott, és a tagjai miként követték egymást.

A Krisztus előtti 8. és 3. század között anarchisztikus állapotok jellemezték Kínát, 15-16 fejedelemség küzdött egymással a fő hatalomért. 

Ebben az időszakban élt egyébként a két jeles filozófus, Kung Fu Ce és Lao Ce – akiknek köszönhető a konfucianizmus és a taoizmus –, hatalmas fejlődésen ment keresztül a kínai kézművesség, illetve ekkor kezdték el alkalmazni azokat a technológiákat, amelyek meghatározók voltak a későbbiekben is.

Az egymással hadakozó fejedelemségek korának az vetett véget, hogy az egyik rendkívül megerősödött, és egyesítette Kínát, megteremtve ezzel a további fejlődés lehetőségét. Csin Si Huang-ti lett az első kínai császár, aki – mint ahogy dr. Felföldi Szabolcs jellemezte – zseniális hadvezér, ugyanakkor brutális ember volt, rájött, hogy csak így lehet egységet teremteni. Annak kialakítását követően viszont a békére törekedett.

Csin Si Huang-ti 13 évesen került a trónra, utakat épített, reformokba kezdett. Bár az nem igaz, hogy ő kezdte el építeni a kínai nagy falat, az igen, hogy elbontotta a fejedelemségek közötti részeket, és hogy ő formálta egységes védelmi rendszerré. Ezekben a munkákban 3,5 millióan vettek részt, naponta 1,6 kilométert építettek. A munkálatok közben 1 millióan vesztették életüket, akiket a falba temettek, tehát a nagy fal a legnagyobb tömegsír is egyben.

A szakember szerint hiú ember lehetett a császár, az örök létről gondolkodott, és rendkívül fiatalon hozzálátott a síremlék elkészítéséhez, amelyet 39 éven át építettek. Ez lett az a két hatalmas domb, ahol 1974-ben rábukkantak a leletekre. Az egyik dombban található a császári sír – amely a mai napig érintetlen, ugyanis a kínaiak szerint még nem áll rendelkezésre a szükséges technológia, hogy megfelelően feltárhassák, talán majd 2050 körül –, a másikban pedig az agyaghadsereg.

A terrakotta hadsereges dombban négy termet találtak, de csak háromban vannak katonák, összesen mintegy 8-10 ezer, és eddig másfél kamrát tártak fel. A szobrokat egy séma alapján készítették anno. A karokat, a lábakat, a törzseket szinte futószalagszerűen gyártották, a fejeket azonban nem, azok mindegyike egyedi. A hadseregen több ezren dolgoztak éveken át, de a fejekre specializálódott szobrászok mintegy hatvanan lehettek, akik tíz-tizenkét éven keresztül ténykedtek.

Mindegyik szobor festett volt

Bár most az agyaghadsereg szürke, dr. Felföldi Szabolcs kiemelte, hogy mindegyik szobor festett volt, nem is akárhogyan. Azonban amikor felnyitották a kamrákat, az oxidáció hatására percek alatt lepergett róluk a festék. A szakember hozzátette: az, hogy a szobor milyen magas, arra utal, hogy tisztről vagy közkatonáról van-e szó. A társadalmi státuszt jelezte az is, hogy viselt-e páncélt. Az pedig bőrből készült, ugyanis, ha megfelelően kezelik, ugyanolyan kemény, mint a fém, ráadásul nem is rozsdásodik.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában