A dél-alföldi mezővárosokat mutatja be a viharsarki tanulmánykötet

A helytörténet kutatásában, az eredmények népszerűsítésében fontos szerepet kell betölteniük a megyei levéltáraknak. Ennek a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára igyekszik eleget tenni, nemcsak a kutatók segítésével, hanem konferenciák szervezésével és kiadványok készítésével is – tudtuk meg dr. Halmágyi Miklóstól. Elmondta, a Wenckheim Krisztina Városfejlesztési és Környezetvédelmi Közalapítvány kiadványaként, a Széchenyi program támogatásával megjelent Mezővárosok a Dél-Alföldön című tanulmánykötet is ezt a célt szolgálja­. 

A kiadvány a megyei levéltár 2019-ben megtartott konferenciájának bővített, írott anyagát tartalmazza. Abban az esztendőben volt 600. évfordulója, hogy Zsigmond király 1419-ben kiadott oklevele oppidum, vagyis mezőváros megjelöléssel illette Gyulát. Erre a jeles alkalomra a dr. Erdész Ádám által vezetett Békés Megyei Levéltár a gyulai önkormányzattal együtt konferenciával emlékezett. Mind a rendezvényre, mind a most megvalósult kötetre igaz, hogy a gyulai helytörténet regionális, sőt, európai összefüggésbe helyeződött. 

Dr. Blazovich László professzor a középkori európai városfejlődésről írt tanulmányt, a középkori családjogot is felvillantva. Dr. Petrovics István címzetes egyetemi tanár a Duna–Tisza–Maros köz középkori városairól tájékoztatta olvasóit. Dr. Homoki-Nagy Mária professzor jogtörténeti tanulmánya Gyula újkori birtokviszonyait ismertette. Dr. Németh Csabának, a levéltár munkatársának tanulmánya Maróti Jánosnak a gyulai városfejlődésben betöltött szerepére mutat rá. Maróti – a gyulai vár építője – nemcsak a helytörténet fontos alakja, hanem Zsigmond király korának fordulatos életű bárója is volt. Dr. Németh Csaba munkája a gyulai uradalom kialakulásának folyamatával, valamint Békés és Zaránd vármegye kapcsolatával is foglalkozik. 

Dr. Halmágyi Miklós egyik tanulmánya a Német Birodalom fontos szentjének, Szent Móric vértanúnak Gyula környéki, illetve gyulai tiszteletéről, Gyula és a bakonybéli apátság lehetséges kapcsolatáról szól. Másik tanulmánya szorosabb összefüggésben van a 2019-ben ünnepelt évfordulóval és a kötet borítóján látható képpel. Az oklevélrészletből kiemelkedik egy szókapcsolat, az in civitate Gyula, vagyis Gyula városában. Ez az oklevél 1405-ben kelt. 

Szécsényi Frank országbíró adta ki, és ez az első ismert forrás, mely Gyulát civitas, vagyis város megjelöléssel illeti. 1419-ben tehát oppidum néven illették Gyulát, korábban, 1405-ben pedig civitas-nak, városnak nevezték. A tanulmány ezeket a Gyulára vonatkozó terminológiai különbségeket járja körül, források és szakirodalom alapján. 

A kötet végén Gyula történelmével kapcsolatos oklevéltárral találkozhat az olvasó. Négy oklevél latin kiadását és magyar fordítását közlik dr. Almási Tibor, a szegedi egyetem tanszékvezetője szakértelmének köszönhetően. Ezek között van Szécsényi Frank fent említett oklevele, melynek részlete a borítót díszíti. Kenéz Győző magyar fordításában közöljük Zsigmond király 1419-ben kelt oklevelét. A tördelés, a borító tervezése Barabás Ferenc munkája.

Csak Békésen volt heti vásár

A kötet elsősorban Gyulára irányítja a figyelmet, de más Békés megyei településekről is találhat benne érdekes adatokat az olvasó. Megtudhatjuk például, hogy 1405-ben Békés megyében egyedül Békésen volt heti vásár, olvashatunk egy mezőgyáni birtokról és körtefákról, valamint felmerül annak lehetősége, hogy Kígyós is a bakonybéli apátság birtoka volt. 

A kötet tanulmányait és a függelékben közölt okleveleket angol nyelvű összefoglalókkal is ellátták. Így számíthatunk rá, hogy magyarul nem értő érdeklődők is jobban megismerhetik Gyula, valamint Dél-Magyarország történelmét és a szerzők munkáját. A Mezővárosok a Dél-Alföldön című kötet az interneten érhető el a szélesebb nyilvánosság számára a mek.oszk.hu oldalon.