Dr. Párducz László: a gyerekek által lehet erős a magyarság

Számomra a karácsony nem más, mint illatok, hangulatok, emlékek, a régi kemény decemberek, az életem elolvadt jégcsapjai. A karácsony lelkülete, mint mindig, most is, tűnődésre késztet, gyermekkoromban képzelőerővel tettem ezt. Akkor, az életem kezdetén elhittem, később úgy tettem, mintha elhinném az egészet, s érzetem szerint majdan (végül) kiderül, hogy valójában, amit a kezdet kezdetén elhittem, az valójában úgy is van – osztotta meg gondolatait lapunkkal a szakember. 

– Álmaink, szeretteink az égben fénylő csillagok. Láthatom, ahogy Anyám sugározza a szeretet fényét. Apámban az erő jelenik meg, és az álmaim újra élnek. 

Látom szobánkban a földbe ásott karácsonyfa alatti betlehemi jászolt, körülötte a kis állatokat, és azt is, amitől úgy féltem… Kis csodák voltak ezek. Boldogságot adó apróságok. Később az adai Gere Vince plébános elmagyarázta: a Biblia szerint az emberiség megjelenése nem véletlenszerűen jött létre. Az állatoktól eltérően az ember kifejezetten Isten képmására lett teremtve, egyedülálló értékkel… éppen ezért az emberi élet szent és sérthetetlen. Az istenképűség az emberiségnek adatott, akár tudjuk, akár nem, akár tudatunkban van, akár nincs. 

„Karácsony Isten szívében született” 

„Karácsony a kereszténység legnagyobb ünnepe. Karácsony Isten szívében született, Jézust, a fiát küldte el, hogy megváltson minket. Jézus neve azt jelenti: szabadító – azért, hogy az emberiséget összebékítse Istennel. Isten, mint a legnagyobbak, tudatában volt annak, hogy soha nem alkothat tökéleteset, meglátta a teremtés hibáit: az emberi gyarlóságot, a bűnt. Így ránk bízta a békéltetést, mint Igét. Isteni meglátással a kiengesztelhetetlenségre, a megbocsátásra megadta hibáink javítási lehetőségét. Nap mint nap, minden születéskor, minden újszülött világra jövetelekor – oly sokszor láttam és látom – úgy egyéni, mint össztársadalmi szinten, az élet, a dolgok, a dolgaink folyásában teljesen új irány jön létre. 

A későbbiekben képességeinktől és akaraterőnktől függően annyit változtatunk a világon, amennyit tudunk és amennyire futja… azért születtünk, hogy ezt tegyük. 

Kezdetben az ősmagyar táltosaink ráérzéssel, ezt követően a géniuszaink is a magyarság kollektív tudatalattijának megjelenítésével fejezték ki azt, amit Ady Endre, az érmindszenti poéta életművének csúcsán oly egyszerűen tudott megfogalmazni: „Mikor elhagytak / mikor a lelkem roskadozva vittem, / csöndesen és váratlanul / Átölelt az Isten.” Igen, Ő itt van bennünk, az Ő képmására teremtődtünk. Az Ő lelkülete, a megszületése fejeződik ki, amikor mások bajait gyógyítva, szolgálva megfeledkezünk önmagunkról: a covidos szülőszobán a megszületést, vagy a covidos műtőben az embertársaink gyógyulásáért tesszük azt, amit az eskünk szerint tennünk kell – folytatta a gondolatot dr. Párducz László. 

Visszaállítani a magyar öntudatot 

Hozzátette, a karácsonyt jelenti azt is, amikor a magyar ember lelkében a nemzeti érzés újjászületésének korszakába érkezett, hisz előtte, és sajnos ma is, oly sokan félredobják a szakralitást, a tradíciót, az összetartozás érzését. – Érzetem szerint jelenleg az európai lélek a ráció, a korlátlan szabadság, a határtalan önzések következtében veszélyben van. A megmaradási tényezőink közül nemcsak a népességcsökkenést, a területi veszteségeinket kell ismerni, hanem a legfájóbbakat, azokat, amelyek az istenismeret és az emberszeretet hiányából adódnak. Oly sokszor és oly sok helyen elmondtam már, hogy manapság a fő bűnök: a kevélység, azaz a büszkeség, a kapzsiság, bujaság, irigység, mohóság, harag, lustaság, a jóravaló restség mozgatják az emberi életeket. Az erkölcsi élet válságának eredményeként napjainkban többeknél többértelművé vált a család fogalma – nyomatékosította. 

– A hét fő bűn ellentéte a hét erény: a három isteni (hit, remény, szeretet), a négy sarkalatos (meghatározásuk Platón nevéhez fűződik, erkölcsi erényként) az igazságosság, a bölcsesség, a mértékletesség, a lelki erősség. Ez az, ami hiányzik. Ez itt a kérdés. 

A magyar öntudatot, a magyar önbecsülést ha vissza akarjuk kapni – mert ez, csakis ez fogja megtartani a magyarságot, az élet folytatásának lehetőségét –, akkor ezeket kell vissza állítani. A Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság (MCSNTT) nevében mondom, hogy nemzetünk boldogulásához a számbeliség mellett fontos odatenni a testi és lelki értékeinkben azt a fajta megerősödést, amely a gyarapodásunkhoz vezet. Megmaradási tényezőink alapvető zálogait a gyermekek adják. Társaságunk, az MCSNTT évtizedekig tagja volt a Nemzetközi Családtervezési Szövetségnek (IPPF). Ma már megszűnt ez a kapcsolatunk, mivel az elvárásoknak nem tudtunk megfelelni, s részben az MCSNTT által képviselt nézetkülönbség miatt is történt ez. 

Családi vívmányainkat közösen kell megvédenünk 

Párducz László hangsúlyozta, osztják a nemzeti kormány véleményét, hogy a gyermekek nevelése elsődlegesen a szülők vagy a speciális képesítéssel rendelkező egészségügyi szakemberek feladata. – A gyermekeink jövőjén kívül a zavartalan pszichoszexuális fejlődésükről is szól 2022 áprilisa, az elért nemzeti, családi vívmányainkat közösen kell megvédenünk. Észre kell venni, és tudatosítani is fontos, hogy az a fajta morális válság, amely napjainkban beszövi a világot, a hagyományos értékeink romlását, majd a családok létrehozásának hiányán keresztül negatív irányú fejlődéseket eredményezhet. 

Az emberi életek identitásbeli torzulásai mellett a férfi és a nő közti kötelékek meggyengültek, majd ezek a gyermekvállalási kedv csökkenéséhez vezetek. 

1968-ban a magyar társadalom női tagjai 23 évesen szülték meg első gyermekeiket, napjainkban ez az időszak 29,6 életévre tehető. A 30 éves női korosztály 56 százalékának nincs gyermeke. Az első gyermek késői időpontra való helyezése a második, harmadik gyermek megszületésének esélyét lényegesen csökkenti. A mai magyar társadalom jellemzője az egykeség. Erodálódott a hagyományos család modell. Kitolódott az első gyermekvállalás időpontja. Nagyon sok nő nem tudja, vagy nem akarja figyelembe venni azt a bizonyos „biológiai ablakot”. Azt, hogy a nők a 20-as éveik kezdetén vannak a termékenység csúcsán, és ez a 27 éves korban elkezd csökkenni, majd a 35 éves kor után elkezd rohamosan lecsökkenni a teherbeesés esélye. Sajnos, az emberek nagy részénél hiányzik a belátás, az előrelátás képessége. Nem akarják figyelembe venni a megváltoztathatatlan tényeket: azt, hogy az életünkbe be- és kilépünk. Azt, hogy az élet egy bizonytalan időre szóló ajándék. Jó lenne, ha mindenki gondoskodna az e világi élete folytatásáról, a vérvonalról, az utódainkról, akiknek felelősséggel tartozunk, hisz bennük testesülnek meg az előző generációink. Apáink, nagyapáink, testvéreink, örökségeként tovább kell adni az életet. 1848-ban Arany János olyan szépen megfogalmazta az Örökség című versében: „A zászlót, a zászlót ne hagyjátok! / Ha minket elfú az idők zivatarja: / Nem lesz az Istennek soha többé magyarja...” – emelte ki. 

Egyetemes magyarságunk jelképe is 

Dr. Párducz László kitért arra, hogy Szent István óta – amikor is a nyugati civilizációba bekapcsolódtunk – az egyetemes magyarságunknak is a jelképe a karácsony volt. – Emlékezzünk, szálljunk magunkba, vessünk számot azzal, amiben érzetünk szerint hibáztunk, ne kövessünk el olyasmit, aminek következményeit egész egyéni vagy nem­zettörténelmünkben vi­sel­jük. A hiba, a bűn végze­tes tud lenni önmagunk és a nemzetünk ellen. Minden akaratunkkal és erőnkkel igyekezzünk megtartani az egyéni, a családi, nemzeti értékeinket. 

Tegyük ezt a karácsony és az igazság megszentelt erejével, a gerincességünk, a magyarságunk, a kultúrtörténetünk megtartásával. 

Jómagam Aquinói Szent Tamás erénytanát igyekszem legközelebb hozni a lelkemhez, ezeket igyekszem gyakorolni, hisz ha egyik elkezd gyöngülni, a többi is hanyatlani fog – fogalmazott. – A Hit – latinul Fides – a három isteni erény egyike. A remény – latinul Spes – isteni kegyelem által kapható, a létezésünk része, túlmutatva az anyagi világunkon, elkülöníti a lényegest a lényegtelentől. A szeretet – latinul Caritas – az élet és az erények alapja, összefüggéseiben az összes többi erényt természetfölöttivé emeli. Orvosként mondom a SZER olyan, ami ETET, amit át- és meg kell élnünk a testi és lelki fejlődésünk érdekében. Ugyanakkor a házasságban a szexuson (testi) és az erosz (lelki) szereteten kívül a szeretet magasabb formái a szociális szeretet (filia) és a feltétel nélküli szeretet (agapé) is nélkülözhetetlen. 

Hit, remény, szeretet

– A Teremtő jóvoltából fogalmaztam meg ezeket a sorokat Gyulán, 2021 karácsonyára készülődve, magamban felidézve a következő igeverset: „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Az MCSNTT, valamint annak Családbarát Ifjúsági Szervezete nevében, szeretetem és nagyrabecsülésem jeleként kívánom mindenkinek, hogy az ünnep legyen békés és örömteli. Az új esztendőben kívánok sok egészséget, és a fentiekben megfogalmazottak – Hit, Remény, Szeretetet – valóra váltását Pál apostol szavaival: „Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet” – zárta gondolatait.