Antik fotókon elevenedik meg a múlt

Járókelők a békéscsabai városi színház előtt 1908-ban. A mai Jókai Színház 1879. március 8-án nyitotta meg kapuit, ezzel az Alföld első állandó kőszínháza lett. A színházépületet – amit akkor „Vigardának”, vagy „Vigadónak” neveztek – közadakozásból építtették a csabaiak, Halmay Andor építész tervei alapján Sztraka Ernő városi mérnök irányításával. Az akkori színházterem összesen 600 férőhelyes volt, az állóhelyeket is beleértve.

Gyakorlatozó katonák a Nagysándor laktanya tornaterén 1910 és 1920 között. Az épületegyüttes 1892 és 1894 között a mai Andrássy úton épült, melynek leglátványosabb eleme az Andrássy út felőli oldalon elhelyezkedő két legénységi lakóépület volt. A két objektum Békéscsaba első kétemeletes épületei közé tartozott, hozzájuk fogható nagyméretű létesítmény még nem épült korábban a városban. A laktanya 1894 és 1918 között a 101-es gyalogezred állomáshelye volt.

Csoportkép 1925-ből a békéscsabai fürdőben. A közel 24 ezer négyzetméteren elhelyezkedő fürdőt 1922-ben létesítették az Árpád-liget helyén, ami a fürdő 1960-as évekbeli bővítésével eltűnt. A strandfürdő kezdetben csupán egyetlen nyitott vasbeton úszómedencéből állt. A meglévő strand Élővíz-csatorna felőli részén az eredeti fedett, török-fürdő jellegű épület 1927-ben épült.

Százezerszer csókol Juliska nénéd – szólt az üdvözlőlap felirata 1910 és 1920 között. A képen a békéscsabai pályaudvar felvételi épülete látható. A Tiszavidék Vasút építette Békéscsaba első vasútvonalát; a Szajol–Arad közötti vonalat 1858-ban adták át a forgalomnak. A romantikus stílusjegyekkel díszített vasútállomás földszintjén az utasforgalom és a vasúti szolgálat részére alakítottak ki helységeket, míg az emeleten a szolgálati lakások kaptak helyet. A Tiszavidéki Vasút az épület alaprajzát úgy alakította ki, hogy az utasok az utcáról a pénztárak érintésével a legrövidebb úton juthassanak a vágányokhoz. Az épület 1880-ban a Tiszavidéki Vasút államosítása után a MÁV kezelésébe került.

Pillanatkép a mostani Szabadság tér egyik átlagos napjáról 1926-ból. Napi újság és szivar egyaránt kapható volt az akkori Ferencz József téri kis pavilonban. A kép bal oldalán az 1923-ban felállított 101-es gyalogezred emlékműve.

Útépítés Békéscsaba Erzsébethely városrészében 1929-ben. 1769-től a szőlők kiosztása után intenzív kertművelés vette kezdetét, ezt számíthatjuk Jamina kezdetének. 1898-tól nevezték a jaminai szőlőket Erzsébethelynek, melynek oka: 1897-ben meggyilkolták I. Ferenc József magyar király feleségét, Erzsébet királynét, aki Andrássy Gyula gróf révén erősen kötődött a magyarokhoz. A város vezetése a jaminaiak kérésére hálából adta ezt a nevet Jaminának.

Az 1936-ban megnyitott Pirosalma étterem Békéscsabán 1943-ban. Az étterem a Körös part melletti kertes telken, a Kastélyszőlőkben volt.

Kőbányai sört, állandó borkóstolót, szeszneműeket, Tokaji borokat és Dreher sört kínált a Szabadság tér egyik üzlete 1940 és 50 között. A hirdetőtábla tanúsága szerint már akkor is volt a „kettőt fizet – hármat kap”-hoz hasonló akció.