Rendhagyó történelmi előadást hallhattak

Utalt arra, hogy bár sok ellentét volt Nagy-Britannia és Franciaország között, 1904-re rendezték a viszonyukat, és mivel a franciák nem ápoltak túl jó kapcsolatot Németországgal, Oroszországhoz közeledtek, amely be is lépett a francia–brit szövetségbe, az antantba.

– Érdekes, hogy egyidőben a britek közeledtek Németországhoz, de amikor Berlin elkezdte bővíteni a hadiflottáját, ezt nem folytatták.

Szerinte nem feltétlenül az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország volt a felelős az első világháború kitöréséért.

– A többi nagy hatalom is benne volt. Tartottak a nagy ipari fejlődésen átment Németországtól mint vetélytárstól, és meg akartak tőle szabadulni. A világháborút több válság előzte meg, annak Szerbia nem örült, amikor 1878-ban a Monarchia megkapta Boszniát.

Pintér István részletezte 1914 és 1915 legfontosabb történéseit, a szarajevói merényletet, amikor a Monarchia második emberét, Ferenc Ferdinándot és feleségét meggyilkolták. Kitért arra is, hogy amíg 1914-ben az Osztrák–Magyar Monarchia kétfrontos háborúban állt nagy részben az orosz hadszíntéren, a következő évtől, amikor Olaszország hátba támadta a Monarchiát, már három fronton harcolt. A hadsereg erejét és kitartását jelzi, hogy az az 1918-as összeomlásig kitartott.

Pintér István köszönetét fejezte ki Oláh Kálmán csanádapácai polgármesternek, akinek segítsége nélkül nem jöhetett volna létre a rendkívüli történelemóra.