Megszületett a különleges nedű, a Nemzeti Összetartozás Pálinkája

A Gyulai Pálinkafesztivál részeként életre hívott ünnepség a Magyar, majd a Székely himnusz közös eléneklésével, valamint a Tabán Néptáncegyüttes műsorával kezdődött, annak végén pedig felcsendült a Nélküled című dal is.

Köszöntőjében Bora Imre fesztiváligazgató elmondta, talán sosem volt akkora aktualitása a nemzeti összetartozás hirdetésének, mint napjainkban, amikor látjuk, hogy ezer éves nemzetek adják fel múltjukat, jelenüket és jövőjüket.

– Mi a Kárpát-medencében nem ezt akarjuk, hanem a következő évszázadokban is itt akarunk élni és magyarként nevelni gyermekeinket, unokáinkat

– fogalmazott.

Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere hangsúlyozta, a Gyulai Pálinkafesztivál fő küldetése, hogy megújítsa a magyar pálinkakultúrát.

– Kezdte ezt egy olyan időszak után, amikor évtizedeken keresztül a kultúra és a pálinka szavak együtt értelmezhetetlenek voltak – mondta.

– Fontos cél volt, hogy a magyar pálinka, mint gasztronómiai termék jelenjen meg a magyar kultúra részeként. A Nemzeti Összetartozás Pálinkája pedig kifejezi, hogy éljünk bárhol a világban, gasztronómiánk is egy, és összeköt bennünket

– tette hozzá.

Dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei elnöke elmondta, olyan tíz év áll mögöttünk és a remények szerint előttünk, amely a nemzetegyesítésről szólt és szól. Párhuzamot vont a Magyarok kenyere és a Nemzeti Összetartozás Pálinkája között.

– Azok, akik hazánkat feldarabolták, a lelkünket nem tudták feldarabolni, ma is egyek vagyunk azokkal, akik a határon túl élnek. Aláhúzta, napjainkban, amikor méltatlan és alaptalan támadások érik a magyarságot, talán még nagyobb szükség van az összetartásra

– emelte ki.

– A magyarság élni akar, és élni fog – tette hozzá.

Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) ügyvezetője elmondta, 2006-ban szerencséje volt Békés megyében találkozni azzal a csapattal, amely elindított egy szemléletet annak érdekében, hogy erősítsék a nemzeti összetartozást a kulturális területen.

– Akkor úgy tekintettünk a kultúrára, mint egy hídra, amely mentén a kapcsolatok beindulnak, és azokhoz a gazdasági, illetve piaci szereplők is csatlakozni tudnak. Így számos elszakított tájegységben valósítottuk meg a kezdeményezést egyházi, kulturális és gazdasági vonalon – ecsetelte.

– Ma is fontos időszakot élünk, mindazok a kihívások, amelyek érintenek mindannyiunkat, összetartást kell, hogy adjanak nemzeti és művelődési szinten is. Az NMI mindent megtesz azért, hogy a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarságában is erősítse ezt az érzést – tette hozzá.

Takács Árpád, a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott elmondta, Szent István hazát, államot és a kereszténység felvételével nemzetet adott a magyar népnek.

– Az elmúlt ezer évben öt, magát mindenhatónak és legyőzhetetlennek tartott birodalom, a tatár, a török, a Habsburg, a Harmadik Birodalom és a kommunizmus próbált elszakítani attól, amit István királyunk hagyott örökül számunkra. Mindannyian elsöprő túlerőben érkeztek, és örökre maradni akartak, de ma már csak a történelemkönyvek lapjaink olvashatunk róluk – hangsúlyozta.

– Mi viszont még mindig itt vagyunk, mert mindig harcoltunk létünkért, szabadságunkért, nemzetünkért. Minden évben megemlékezünk történelmünkről, nemzetünkről, elődeinkről és hirdetjük az összetartozást határon innen és túl

– összegezte.

A pálinka szimbólum is egyben

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke elmondta, a pálinkafesztivál is mutatja, hogy az emberekért vagyunk, nekik teremtjük meg azokat az értékeket, amelyeket egy-egy ilyen programon felemelünk.

– Öröm volt nézni a folklórt, öröm itt lenni egy történelmi helyen, és öröm felidézni a mintegy 20 évvel ezelőtti kezdeteket – emelte ki, majd hozzátette, a Nemzeti Összetartozás Pálinkája nemcsak érzést ad, hanem bizonyítéka is az összefogásnak.

Az összetartozás pálinkáját megszentelő dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök elmondta, a pálinka azontúl, hogy hungarikum, szombaton csodálatos jelkép is volt. Hangsúlyozta, szimbolizálja a teremtő és az ember együttműködését, hiszen a természet ajándéka és az emberi munka eredménye. Másrészt, a szimbolikus összeöntéssel a nemzeti összetartozás, szolidaritás jelképe is.

Kapcsolódó cikkünk:

https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/mandarin-es-fanyarkaparlat-is-elismerest-kapott-gyulan-4335602/