Kilenc év után ismét belecsaptak a lecsóba Békéscsabán

Frankó Attila, a rendezvényt szervező egyesületek elnöke elmondta: először húsz éve volt Békéscsabán Lecsófesztivál, legutóbb pedig 2012-ben, tehát

kilencéves Csipkerózsika-álmából sikerült feléleszteni az eseményt, amelyen összekapcsolódik a gasztronómia és a kultúra.

Örömtelinek nevezte, hogy a CsabaPark adhat otthont a fesztiválnak, amit számos kiegészítő program színesített, az agrár- és vidékfejlesztési, élelmiszer-biztonsági konferenciától kezdve fogathajtó versenyen át egészségügyi szűrővizsgálatokig, állapotfelmérésekig.

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő elmondta: a lecsót száznál is többféle módon lehet elkészíteni, a legjobb azonban az, ha a saját kertből szedett paradicsom, paprika és hagyma kerül bele. Megoszlik a vélekedés, hogy milyen eredetű ételről van szó, magyar szakácskönyvben először az 1930-as években lehetett találkozni a lecsó receptjével. Ettől kezdve indult el országhódító útjára, és immár országszerte rendeznek Lecsófesztiválokat.

A főzőversenyen fakanalat ragadott Csollány Szilveszter olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász is,

aki elmondta, hogy rizzsel és kolbásszal spékelt lecsóval készültek. A lecsót könnyű ételnek ítéli, és kiemelte, nagyon kedveli. Ha jó idő van, akkor otthon is a szabadban készíti. Megosztotta, hogy szerinte mi a jó rizs titka, és hozzátette, előszeretettel fogyaszt csabai és gyulai kolbászt is.

A kormányhivatal munkaügyi központjának munkatársai ugyancsak ringbe szálltak. Ijjasné Róta Annamária elmondta, a klasszikus lecsót szeretik, ezért azt is készítettek, az alapanyagoknak füstölt tótkomlósi fehér szalonnával ágyaztak meg. Hogy a lecsón kívül mással is vendégül lássák a zsűrit és a többi csapatot, különféle húsokat ugyancsak sütöttek.

Az egyletek kiváló alapanyagokat, paprikát, paradicsomot és hagymát kaptak, a többiről, tehát a fűszerezésről és arról, hogy mivel spékelik meg a lecsót, nekik kellett gondoskodniuk – osztotta meg a zsűri elnöke. Prohászka Béla Venesz-díjas mesterszakács elmondta,

a lecsó sokáig egy tartósított eljárás alapján készült, üvegben tárolt savanyúságnak vagy édességnek számított.

Később vált önálló étellé, amit lehet serpenyőben, bográcsban vagy épp üstházban készíteni.

Hozzátette, hogy minden ízlés kérdése, de szerinte érdemes a paprikát roppanósra készíteni, a paradicsomot pedig meghámozni, hogy a héj ne okozzon kellemetlen pillanatokat. A fűszerezés szabad, sőt fel lehet dobni az ételt akár liba- vagy sertésmájjal, jércemellel, padlizsánnal és cukkinivel. A bírálók pontozták a lecsó íze mellett annak színét, illatát, de a tálalást, a megjelenést, a higiéniát, no meg persze az ötletességet is.

Érdemes magyar terméket választani

A megnyitón Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára fontosnak nevezte, hogy hazai termékek legyenek a boltokban, és hogy azokat válasszák a vásárlók. Hangsúlyozta: a járvány megmutatta, hogy ez mennyire lényeges, és nem is volt fennakadás a hazai élelmiszer-ellátásban. A magyar termékek választásával magyar adóforintok jönnek létre, amelyek magyar munkahelyeket teremtenek és magyar fejlesztésekre adnak módot.

A rendezvény fővédnöke hozzátette: a Lecsófesztivál sok kistermelőnek kínál bemutatkozási lehetőséget. Megemlítette: a jövőben a kistermelőkre nem vonatkozik a 40 kilométeres határ, az ország bármely szegletében értékesíthetik a portékáikat. A közétkeztetésben szintén változás várható: jövőre a felhasznált alapanyagoknál a magyarok arányát a mostani 50-ről 60 százalékra kell növelni, 2023-tól pedig 80 százalékra. Így kiválóbb, egészségesebb ételekkel találkozhatnak a gyerekek.