Kereszt őrzi ezentúl Kereki emlékét

Az átadón Borgula Györgyné, a Mezőberényi Szlovákok Szervezetének elnöke mondott köszöntőt, majd Benyovszky Pál Márton szavalta el a Szülőföldem című verset. Henger Péter Kereki történetét mutatta be, majd Siklósi István polgármester köszöntőjében az emlékek őrzését, a találkozások fontosságát és a találkozási pont jelentőségét emelte ki. A keresztet Benji atya és Selmeczi Lajos Péter lelkész áldották meg.

Borgula Györgyné hírportálunknak elmondta, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége, illetve a mezőberényi önkormányzat pályázatán nyertek el támogatást a kereszt felállítására.

– Kerekiben egykoron 600-800-an is éltek, volt iskolájuk és templomuk is, sokan kötődnek ma is a területhez, minden év augusztusában megtartják a Kereki-találkozót is – fogalmazott Borgula Györgyné.

– A kereszt állításával pedig párhuzamosan egy emlékhelyet is létrehoztak. A résztvevők külön kiemelték Kosjár György segítségét a terület biztosításáért – tette hozzá.

Henger Péter beszédéből kiderült, hogy 1900-ban 600-650-en, 1910-ben 870-en, 1940-ben pedig 835-en laktak a területen. A Berénnyel való kapcsolatot bizonyítják Petőfi versei, a Kereki csárda emléke, a „régi öregek” elbeszélései, a Büngösdi csárda bérlőinek adófizetési feljegyzései, a révész és halászbérleti szerződések. A második világháború után, főleg a téeszesítés nyomán, a tanyák szerepe csökkenni kezdett, a tanyasi élet kezdte elveszíteni jelentőségét, a kinn élők is inkább a beköltözést vagy az elköltözést választották.