Versekkel szolgálta hazáját a csabai brácsás

Gyóni Géza alkotói fejlődésében jelentős szerepet játszott Csabán a dr. Rell Lajos által irányított Önképzőkör. Az első világháború idején lett igazán ünnepelt és népszerű költő, ám hamar fogságba esett, és szülőföldjétől távol, egy orosz táborban hunyt el, mindössze 33 évesen.

A Pest megyei Gyónon született 1884-ben Áchim Gézaként, a Gyóni nevet szülőfalva tiszteletére vette fel első kötete megjelenését követően. A család békéscsabai eredetű, a költő, újságíró másod-unokatestvére volt Áchim András.

Gyermekkorát Gyónon töltötte, és 1894-ben került Szarvasra, ahol elvégezte az evangélikus gimnázium több osztályát.

Kemény Gáborral együtt diáklapot szerkesztett, ez közölt először verset tőle. Géza lelkesen jegyezte fel írásait egy fekete noteszba – írta Juhász Zoltán, a megyei könyvtár munkatársa a települési értéktárbizottság elé került előterjesztésben.

Csabára 1900-ban került, és barátaival egy diákbandát alapított, a zenekarban ő volt a brácsás.

Gyakran hívták őket esküvőkre, ám a fellépésekért pénzt sosem fogadtak el, a vacsora miatt ugyanakkor szívesen zenéltek. Az iskolában osztályfőnöke volt dr. Rell Lajos, és Gyóni költői fejlődésében is jelentős szerepet játszott az általa irányított Önképzőkör. Bár kezdetben nem aratott sikert, a Március idusán címe verse meghozta a fiatal költő számára a dicsőséget. Bár október 6-án nem emlékezhettek volna meg az aradi vértanúk kivégzéséről, Rell Lajos támogatásával elszavalhatta a Márciustól-Októberig című költeményét.

Középiskolai tanulmányait a csabai evangélikus gimnáziumban fejezte be, 1902-ben jelesre érettségizett. Rengeteg önképzőköri dicséret, iskolai szereplés és írásai nyomán országos nyilvánosság fűződött csabai éveihez. 1904 elején jelent meg első kötete Versek címmel. Ekkor tanulmányait a pozsonyi teológiai akadémián folytatta, és édesapjára való tekintettel – aki evangélikus lelkész volt – 1904-es öngyilkossági kísérlete ellenére is maradhatott az intézményben. Az akadémia végül 1905-ben elbocsátotta.

Egyértelművé vált Gyóni számára, hogy nem szolgálhatja Istent, ezért a hazát kívánta.

Gyónon lett jegyzői gyakornok, de megbánta, hogy a közhivatali pályát választotta. Szívesen írt verseket, azok megjelentek A Hétben, az Új Időkben és a Pesti Naplóban. Stílusára jelentős hatással volt, amikor 1907-ben póttartalékos lett, az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének viszontagságai megviselték, pacifista értékeket fogalmazott meg. 1910-től újságírással kezdett foglalkozni, Sopronban és Szabadkán dolgozott.

1914. augusztus 1-jén, mint a korneuburgi pionírezred póttartalékos közlegénye indult el a lengyelországi Przemyslbe. Kezdetben hatottak rá a háborús propaganda szólamai, ő is harcra buzdított. Aztán az élmények hatására, valamint a halál megtapasztalását követően

kiábrándult a háborúból, a harctéren szenvedő katonák kétségbeesését és vágyait szólaltatta meg.

Kifejezte gyűlöletét azokkal szemben, akik otthon maradtak a háború idején a Csak egy éjszakára című versével, ami aztán igazán népszerűvé tette. A fronton a Tábori Újság közölte írásait. 1915-ben orosz fogságba esett, és a krasznojarszki táborba került. Napra pontosan 33. születésnapján, 1917. június 25-én hunyt el.

Két emléktáblát kapott, utca viseli a nevét Békéscsabán

A megyei könyvtár és a Csabagyöngye Kulturális Központ között kialakított Csabai hírességek sétányán is emlékkövet kapott többek mellett Gyóni Géza. Békéscsabán utca viseli a nevét, a szoborsétányon látható Pátzay Pál őt ábrázoló alkotása. Több településen állítottak neki emléktáblát, például Szarvason, valamint Békéscsabán az evangélikus gimnázium falán, amit 1922-ben avattak, illetve ugyancsak a békési megyeszékhelyen, az Andrássy út és a Gyóni Géza utca sarkán, amit 1984-ben lepleztek le és nemrég felújíttatták a városvédők, városszépítők.

Érdekesség, hogy 1901-ben osztálytársa, Vidovszky Béla olajfestményt készített Gyóni Gézáról. A kép lelőhelye 1983-ig ismeretlen volt, és lapunk elődje, a Békés Megyei Népújság hirdetésének köszönhetően került elő, a múzeumban állították ki. Ugyancsak kuriózum, hogy Gyóni Géza Hegyeken át című, eredeti, saját kézírásával ellátott verse most is látható a Munkácsy Mihály Múzeum állandó kiállításában.