Látványos felvonulással kezdődtek a Gyulai Végvári Napok

A magyar hadtörténet leghosszabbra nyúlt, árulással, járvánnyal és hősiességgel tarkított ostroma zajlott 1566-ban Gyulán, amelyben a rettenthetetlen várvédőknek nyomasztó túlerővel kellett szembenézniük – fogalmazott köszöntő beszédében dr. Görgényi Ernő.

Gyula polgármestere elmondta, a sztori gyakorlatilag bármilyen hollywoodi forgatókönyvben megállná a helyét.

A történetet pedig közelebb kell hoznunk, kézzel foghatóbbá tennünk ahhoz, hogy a jelenkor is átélhesse, hiszen ez a megértés és a megismerés kulcsa.

– A vár falai alatt táborozó mai vitézek pontosan ezt teszik, hiszen tizennégy hagyományőrző egyesületből közel 200-an idézik fel idén is a gyulai vár 1566-os ostromát a Végvári Napokon – folytatta a gondolatot a polgármester.

– A háromnapos programon a hagyományőrök nem csak az erődítmény történetének legjelentősebb eseményét jelenítik meg, tisztelegve egyúttal annak hősei előtt is, hanem a végvári küzdelem és a hódoltság korának mindennapjait, az akkori életstílust is bemutatják. A látogatók megismerhetik a végvári vitézek életét, a csatajeleneteken keresztül pedig a kor harci szellemét. A közreműködő hagyományőrök elmesélik a vár és környéke történetét, hősies védőinek legendáit, a védők és az ostromlók életét. Mindezt pedig hitelesen teszik, hiszen az 1566-os ostromsorozat valós momentumait elevenítik fel, ráadásul dr. Csikány Tamás professzor kommentálása és magyarázata a történések értelmezésében is segít.

Dr. Kovács József országgyűlési képviselő megnyitó beszédében ugyancsak kiemelte, hogy az összes magyarországi végvár közül Gyula állt legtovább ellen a török óriási túlerejének.

– Erre nagyon büszkék vagyunk, és őrizzük a hagyományokat

– hangsúlyozta.

Mint mondta, a Honfoglalás óta rengeteg ember hősiessége kellett ahhoz, hogy ma is itt lehessünk ebben a hazában, hogy a jövő generáció tovább élhessen.

Dr. Csikány Tamás professzor az ostromot megelőző események történelmi hátterét ismertette érdekes, szuggesztív módon. Beszédéből egyebek mellett megtudhattuk, hogy ebben az időszakban II. Miksa a német-római császár, ami azért is nehéz örökségnek számított, mert ő volt a magyar király is egyben. Magyarország állapota ekkor elég rossz volt.

1529-ben a mohácsi síkon a magyar hadsereg súlyos vereséget szenvedett, meghalt a király, főurak, főpapok vesztették életüket.

A magyarok pedig ezután két királyt választottak, aminél rosszabbat aligha tehettek volna. Az ország kettészakadt, amit a török kihasznált és elfoglalta az ország középső részét, így 1541-ben Buda várát. Így kialakult a hódoltság területe is, míg 1566-ban Erdély a Részekkel külön állt, amelyet a 16 éves János Zsigmond vezetett.

II. Miksa említett hatalomra kerülésével úgy tűnt, hogy egy békés időszak következik, azonban mégsem ez történt. Szulejmán 1566-ban háborút hirdetett. A szultán célja az volt, hogy elfoglalja Bécset. Ehhez azonban meg kellett semmisítenie a végvárrendszert, és eközben elfoglalni a kulcsfontosságú Szigetvárt, Egert és Gyulát. Dr. Csikány Tamás elmondta, innentől a következő napokban a Végvári Napok idézik majd fel az eseményeket.

Dr. Görgényi Ernő ezután jelképesen Magyar Istvánt, illetve Náray Zsoltot bízta meg a parancsnoki feladatokkal, illetve csaták koordinálásának jogát átadta nekik, majd zászlószalagokat kötött a hagyományőr csapatok lobogójára.

Mindezt látványos felvonulás követte Gyula történelmi belvárosában, amit díszsortűz is fűszerezett.