Értékes relikviával gyarapodtak, őrzik a történelmi emlékeket

Az első magyarországi vadásztársulatot 1850-ben alapították meg a ma Kondoroshoz tartozó, nagycsákói Batthyány-birtokon Alföldi Vadásztársulat néven. Az ehhez kötődő alapítvány 2010-ben jött létre Kepenyes Andrásnak köszönhetően, akinek ősei ezer szállal kötődnek Csákóhoz, a Geist családhoz és Kondoroshoz. Paluska Zoltán, az alapítvány elnöke hangsúlyozta, gyűjtenek minden olyan könyvet, újságcikket, relikviát, mely a vadásztársulattal, Batthyány László családjával és a Geist családdal, az 56 alapító vadásszal, Petőfi Istvánnal – aki gazdatisztként dolgozott itt – valamint Sándor bátyja fiának, Zoltánnak a csákói tartózkodásával kapcsolatos. Vonatkozik ez a kastélyra, a kápolnára, azok építésére is.

Kaptak már étkezőasztalt, széket, lópokrócot és más bútorokat, vadászathoz kapcsolódó eszközöket. Reményeik szerint a kastélyt belátható időn belül felújítják, és akkor az eredeti enteriőrök kialakításában segítségre lehet gyűjteményük.

Gróf Batthyány László – aki gróf Batthyány Lajos miniszterelnök unokaöccse volt – és báró Wenckheim Béla kezdeményezésére alapították meg Csákón az első magyar vadásztársaságot. A kastély fontos színterévé vált a magyarországi közéletnek, a gazdasági-politikai megújulásnak.

– Batthyány László köré csoportosultak azok a nemesek, akik nem nyugodtak bele a szabadságharc leverésébe – emelte ki Paluska Zoltán. – Vadászat címén gyűltek itt össze, de erősen politizáltak, és ápolták az 1848-as hagyományokat, előkészítve a kiegyezést. Az összejöveteleket a toronyban lengő zászló jelezte. Amikor 2013 őszén Vásárhelyi Orsolya Geist-leszármazott Kanadából Magyarországra látogatott, elment a csákói kastélyhoz, hogy a kápolnát is megnézze. Amikor kijött onnan, azt kérte: „Mutassátok meg nekem a Batthyány-fát, mert a mi családunkban él az a hagyomány, hogy azt Magyarország miniszterelnöke ültette.”

Ma már sajnos csak a fa torzója látható. A Batthyány–Geist kastély történeti kertjét évekkel ezelőtt felújították. Ribárszki Péter, Kondoros polgármestere elmondta, minderre több mint 202 millió forintot nyert a város önkormányzata. A munkálatok magukban foglalták a későbbi telepítésekből származó fák kivágását, a zavaró vagy romos objektumok elbontását, és elvégezték a tereprendezést is. Helyreállították a keleti homlokzat előtti díszmedencét, valamint a történeti források és a terepkutatás alapján feltárt úthálózatot, bővítették a kert növényállományát. Olyan korhű parkot látogathatnak az érdeklődők, melyek felidézik az akkori idők hangulatát.

A kápolnát Geist Gyuláné építtette

Dr. Kalhammer Mátyásnénak, a kondorosi Helytörténeti Baráti Kör vezetőjének kutatásai szerint 1904-ben özvegy Csákói Geist Gyuláné (Jálics Mária Lujza) Jézus Szíve kápolnát építtetett 1903-ban, elhunyt férje emlékére birtokán, a csákói kastély kertjében. Vinkler József nagyváradi püspök engedélyezte a családi sírboltul is szolgáló kápolna létrehozását.

1904. szeptember 16-án Geist Gyuláné 1200 koronás alapítványt tett a kápolna fenntartására. Levelében ezt írta: „Felejthetetlen férjem emlékére a csákói birtokon sírkápolnát építtettem, melynek alsó boltozata temetkezési helyül van berendezve, hová családom Istenben kimúlt tagjai lesznek örök nyugalomba helyezve. Elsőnek boldogult, drága férjem hamvait helyezem el a sírboltban. Óhajom, hogy a kápolna nyilvános jelleggel legyen felruházva, abban az én és majdani családom óhajára évenként többször is szentmisét szolgáltassanak. Kötelezem magam, hogy míg Isten éltet, a kápolnát fenntartom, s annak külső és belső szükségleteiről gondoskodom.”