Amerikába utaznak a bronzkori leletek

A maga nemében páratlan kiállítást szerveznek Amerikában, amelyen a Balkán és a környező országok, így Magyarország régészeti emlékei tárulnak majd a látogatók elé. A tárlat megvalósításában tizenegy ország huszonhét múzeuma működik közre, ilyenre eddig nemhogy példa, de kísérlet sem volt – mondta dr. Gyucha Attila, aki azzal a Bill Parkinsonnal együtt látja el a kiállítás kurátori feladatait, akivel negyed évszázada életre hívták a Körös Regionális Régészeti Programot.

Ismertette, hogy a chicagói Field Museum of Natural History szervezi a tárlatot – ahol ösztöndíjasként több évig dolgozott –, amely az Egyesült Államok harmadik legnagyobb múzeuma, illetve amely évente több mint másfél millió érdeklődőt vonz. Kiemelte,

bár a régió leletei önmagukban is kivételesen izgalmasak, szükséges volt kidolgozni egy koncepciót, amely képes még inkább megfogni a látogatókat.

A kiállítás a társadalmi hierarchia kialakulásával foglalkozik és azt mutatja be, hogy az újkőkortól a vaskorig terjedő időszakban az egyenlőségen alapuló közösségektől miként jutottunk el a királyokig és uralkodói dinasztiákig. Hozzátette, a tárlat tele lesz interaktív megoldásokkal, amelyek egyebek mellett abban is segítenek majd, hogy az egyes leletek a témához kapcsolódó jelentőségét még inkább világossá tegyék a látogatók számára.

A koncepciót öt éve dolgozták ki, ezt követően kezdték el kiválasztani a bemutatni kívánt tárgyakat és kialakítani az együttműködéseket a kölcsönző múzeumokkal. Az eredeti elképzelések szerint tavaly ősszel nyitották volna meg a kiállítást, de a koronavírus-járvány felülírta a terveket. A tárlat 2022 őszén nyit a New York-i Institute for the Study of the Ancient Worldben, majd 2023 tavaszán költözik a chicagói Field Museumba, onnan pedig 2024 elején kerül a Kanadai Történeti Múzeumba.

A nagyszabású kiállítás 700 négyzetméteres területén mintegy 700 régészeti lelet lesz látható – folytatta dr. Gyucha Attila.

Magyarországról ad leleteket a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum mellett a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a debreceni, a szegedi, a szentesi és a székesfehérvári intézmény.

Békéscsabáról többek között egy bronzkori urnát mutatnak majd be. Ez egy békési lelőhelyről, egy nagyjából 4 ezer éves hamvasztásos temetőből került elő. Az urnáról a hamvak kibontását megelőzően CT-felvételek készültek, amelyeken tökéletesen látható, hogyan rétegződtek az edényben az emberi maradványok. A tárgyakat és a CT-felvételeket – a debreceni múzeum ötlete alapján – egy halotti máglya rekonstrukciójával együtt mutatják be a látogatóknak az amerikai kiállításon.

Urnás temetkezés volt a jellemző a térségben

A Munkácsy Mihály Múzeum régészeti osztályának vezetője, dr. Bácsmegi Gábor elmondta, az intézmény gazdag régészeti gyűjteménnyel rendelkezik, azaz sokkal több anyagot is tudtak volna küldeni Amerikába. A chicagói felkérést örömmel vették, hatalmas megtiszteltetést jelent a múzeum számára. Kiemelte, a békéscsabai intézmény anyagai eddig nem jártak a tengerentúlon.

A bemutatásra kerülő bronzkori leletek békési lelőhelyéről dr. Gyucha Attilával közösen kifejtették: ez egy Békés megyében ritkaságnak számító urnás, hamvasztásos temető, amit tíz éve kezdett el feltárni egy észak-amerikai–magyar vegyes csapat. A temetőt több száz éven keresztül használták, és akár sírok ezreit tartalmazhatja.

Elmondták, a bronzkorra zömében az urnás temetkezés volt a jellemző, és a sírokban talált edényeket kimondottan erre a célra készítették annak idején. Az egyes etnikumok hitvilágával függött össze, hogy miként temetkeztek, a hamvasztásosról a csontvázas temetkezésre a vaskorban tértek át.