Időutazásra hívtak a régészek

A békéscsabai múzeum állandó kiállításán, az időfolyosón dr. Bácsmegi Gábor igazgatóhelyettes kalauzolta végig a látogatókat. Mutatott az újkőkorból 7000 éves lábnyomot, csiszolt kőbaltát, ami eltört a használat során, de utána azzal élezték a csonteszközöket. Az állatokat akkoriban teljesen felhasználták, a bőrből ruha és sátor, a csontból eszköz készült, a húst elfogyasztották. Békés megyében rengeteg újkőkori lelőhely található, a legjelentősebb a 70-80 hektáros Szeghalom-Kovácshalom – hogy miként festhetett a település, egy animáción látható.

Következett a rézkor és ekkor jelent meg az arany is, valamint újításként a négykerekű kocsi. Majd jött a bronzkor. Mesélt a Kevermesen talált rejtélyes kősztéléről: a nyersanyaga az erdélyi Zarándi-hegységből származik, a mintázata pedig franciaországi. A Krisztus előtti 8-9. században érkeztek a szkíták a Kárpát-medencébe, majd megjelentek a kelták, akik kegyetlen harcosok voltak, viszont a rómaiakkal szembeni csatákban elvéreztek, mivel páncél nélkül, félmeztelenül vitézkedtek. Ebből a korból származik egy görög éremgyűjtemény, amit a tulajdonosa a földbe ásott, aztán otthagyta – életét vesztette vagy elvitték rabszolgának.

A szarmaták kora következett, akik rettegett lovasok voltak. Aztán érkeztek a hunok, akik főleg a leigázott népeket küldték a harcok során az elsődleges frontra, és a 445 és 453 között uralkodó Attila fapalotája is a szarmaták földjén lehetett. Érdekes egy korabeli aranyérme, ami hadi zsákmány vagy védelmi pénz lehetett. Attila halála után érkeztek a gepidák, aztán 568-ra az egész Kárpát-medencét elfoglalták az avarok. Az első Békés megyei lelet is tőlük származik a 19. századból, Kunágotánál előkerült egy vezéri sír. Aztán jött a honfoglalás és a magyarok kora.

Orosházán a Nagy Gyula Területi Múzeum szervezett kirándulást egy olyan bányatóhoz, ami egykor az itt megtelepedett avar népesség temetőjeként funkcionált. Hergott Kristóf régész várta a helyszínen az érdeklődőket. Elmesélte az egykori Bónum téglagyár területén elterülő avar temetőről és annak feltárásáról, hogy először 1966-ban a kardoskúti amatőr régész, Olasz Ernő, majd 1967-ben Juhász Irén tárt fel ott sírokat, összesen 243 temetkezési helyet.

– A feltárásból származó egyes tárgyak egyedi darabok. Ilyen például ez az országosan is egyedülálló oroszlánfejdíszes lószerszámveret, valamint a két késő avar övgarnitúra, ami akkoriban az avar társadalomban komoly funkciót töltött be és jelkép volt. Az avar társadalomban a férfivá és ezzel együtt a társadalom teljes jogú tagjává való válás jelképe volt. Ugyanúgy az öv leszakítása, elvétele a társadalomból való kirekesztés jelképeként ismert – mondta.

A szép és egyedi tárgyakat az érdeklődők a kezükbe is vehették, miközben igazi időutazásban lehetett részük egy 8. század végi temetkezési helyen.