A határkőnél is kigyulladt az emlékezés lángja

Békésen a megemlékezés a galériában kezdődött, ahol köszöntőt mondott Kálmán Tibor polgármester. A Trianon a magyar sajtóban című kiállítást S. Turcsányi Ildikó régész, történész muzeológus nyitotta meg. A békediktátum előzményei címmel Bagita Attila középiskolai történelemtanár tartott előadást.

Egy vérből valók vagyunk – Trianon, avagy a mai nemzeti összetartozás megélése a békési és a Békésről elszármazottak körében című új könyvet a szerkesztő, Mucsi András önkormányzati képviselő mutatta be. Az esemény a Honfoglalás téren csendes megemlékezéssel, gyertyagyújtással fejeződött be.

Békéscsabán a Wesselényi és a Damjanich utcák Y alakú kereszteződésénél állított Szentháromság oszlopnál helyeztek el koszorút péntek délelőtt, majd a Trianon téren délután.

– Trianon a világban sokaknak egy csodás palotát, építészeti remekművet jelent, nekünk viszont fájdalmat, tragédiát

– mondta Szarvas Péter polgármester, hozzátéve, a dr. Szatmári Csaba kezdeményezésére állított Szentháromság oszlop a nemzeti összetartozást is jelképezi.

Amellett, hogy az atya, a fiú és a szentlélek megjelenítése révén révén szakrális jelentéssel is bír, világi üzenetet szintén hordoz, mivel megjelenik rajta Szent István, Szent Imre és Szent László, akik oroszlánrészt vállaltak a magyar állam megszilárdításában. Kiemelte: nem szabad feledni, gondolni kell azokra, akik az anyaország határain túl igyekeznek megőrizni magyarságukat.

A Jókai színházban este tartottak megemlékezést a nemzeti összetartozás napja alkalmából, majd bemutatták Koltay Gábor rendezésében a Trianon című rockoperát.

– Trianon máig velünk él, az elvszerűtlenül meghúzott határokban, a hegyekben, a völgyekben, a folyókban, a falvakban és a városokban

– kezdte emlékbeszédét Szabó László, az Andrássy Gyula gimnázium igazgatója. Hangsúlyozta: számunkra per, és nem az érvek ütköztetését szolgáló konferencia volt Párizsban és környékén. Az antant és a kitűnő propagandával bíró utódállamok döntöttek az ország sorsa felett, nagyhatalmi érdekek és játékok színtere volt Párizs.

A magyar politikai elit is követett el hibákat 1918 és 1920 között, és nem volt olyan képviselete, amely versenyképes lett volna a cseh, a szlovák, a román és a délszláv követekkel, akik egymásnak adták a kulcsot Párizsban, Londonban és Washingtonban.

Gyulán a Csigakertben található székelykapunál tartottak megemlékezést. Az eseményen Pelsőczy László színművész adott emlékező műsort, majd beszédet mondott dr. Párducz László, a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság elnöke.

Hangsúlyozta:

ismernünk kell a történelmi eseményeinket és helyeinket, mint ahogy az Országház előterében az Összetartozás emlékhelyére felvésett 12 ezer 485 településnevet, amelyen a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírása szerinti lélekszám is tükröződik.

Hozzátette, az emlékhely szíve szimbolikus üzenetet hordoz. A gránittömb hét hasadéka jelképezi a szomszédos államokat, a középső, a lángot hordozó pedig a megmaradt Magyarországot szimbolizálja.

– Ezek a lélek üzenetei, amely szerint egy országnak lehetnek ugyan földrajzi határai, de egy nemzetnek a határai a lelkekben húzódnak. A lélek adja a tér és az idő dimenzión kívüli létezését – fogalmazott.

Orosháza történelmi emlékparkja is megtelt pénteken. Dr. Varga István ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, miután Vass Albert, Csoóri Sándor és Böjte Csaba gondolatait megosztotta a hallgatósággal, megszólította a fiatalokat. Beszélt a magyar történelem gyászos és tragikus eseményéről, és arról, hogy ez később miként befolyásolta a családok életét is.

– Lehet keseregni, ideológiai fejtegetésekbe menni, e helyett a magyar kormány hidat épít, önzetlen segítséget nyújt. Az a cél, hogy legyen itt, a Kárpát-medencében újra egységes, népek közötti megegyezés, ami begyógyítja a sebeket

– mondta.

Az Eötvös iskola műsora után a résztvevők egy-egy szál virágot helyeztek el az emlékkőnél.

Szarvason a történelmi Magyarország közepénél, a malomnál tartottak megemlékezést pénteken.

– Ma már az emlékezés, a gyász mellett a tennivalók, a nemzeti összefogás előtt álló kihívások is részei 1920. június 4-e örökségének

– mondta Dankó Béla országgyűlési képviselő, hangsúlyozva: csak a hit képes legyőzni Trianon máig példátlan kegyetlenségét és utóhatásait.

– Trianon örök tanulság és tettekre hívó üzenet – folytatta. Hangsúlyozta: Magyarország ma erősebb, mint az elmúlt száz évben bármikor; gazdasági, politikai, kulturális értelemben is sikerült hazánkat a növekedés útjára állítani.

Battonya és Mezőhegyes polgármesterei, Boros Csaba és Pap István Tibor, valamint Mitykó Zsolt korábbi mezőhegyesi településvezető együtt gyújtották meg az emlékezés lángját pénteken. A határkőnél fellobbanó fáklya figyelmeztet arra, mennyire fontos a múltunk és a jelenünk megértésén alapuló nemzeti együttműködés.

Ennek hiányában kevésbé tudjuk megtartani az összmagyarság értékeit. A városvezetők egybehangzóan fontosnak tartják a határon átnyúló testvértelepülési kapcsolatok fenntartását, elmélyítését. Kifejezték szándékukat, hogy a jövőben a fiatalabb generációt is bevonva szerveznek emlékező programokat ezen a helyszínen.

A Nemzeti Összetartozás Napján Eleken is koszorúzással emlékeztek meg az évfordulóról. Szelezsán György polgármester beszéde után iskolai szavalatokat hallhattak a jelenlévők, majd megkoszorúzták Gávai Gaal Jenő emléktábláját. Neki köszönheti Elek, hogy Magyarországon maradt és nem csatolták Romániához.

A megyei Fidelitas tagjai így emlékeztek Békésen:

Kapcsolódó cikkünk:

https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-fiatalsag-es-a-rutin-talalkozik-a-csabai-zenekarban-4017769/