Koszorúzással hajtottak fejet Gyulán

Dr. Görgényi Ernő elmondta, 2011-ben kezdeményezte, hogy a városban a magyar költészet napján mindig emlékezzenek meg a magyar költők életműveiről és kultúránkban elfoglalt jelentőségükről.

– Gyula a Kultúra Magyar Városa, így minden olyan gesztusnak jelentősége van, amivel a művelődés, a kultúra iránti elkötelezettségünket kifejezhetjük – tette hozzá. A magyar költészet napja József Attila születésnapja, és a költő pár napot töltött is a városban, egy akkori gyermekotthonban.

- Ezért mindig a József Attila szobornál tartjuk a megemlékezést, amivel valamennyi múltban alkotó és kortárs költő előtt tisztelgünk – hangsúlyozta. Hozzátette, sajnos idén csak koszorúzásra nyílt lehetőség a járványhelyzet miatt, a tartalmasabb programokat, így az óvodások műsorát nem szervezhették meg. Kónya István elmondta, a magyar költészet napját a magyar nyelv ünnepének tekinti.

- A versek mindig egyfajta tükröt is tartanak az olvasóknak az adott korszakról. A reneszánsz, a barokk, a felvilágosodás időszakának költeményei, a nyugatosok, vagy éppen a mai kortárs költők versei egyaránt képet, látleletet adnak az adott évek, évtizedek nyelvhasználatáról, és segítenek is megismerni azt a korszakot, amikor a művek megszülettek – hangsúlyozta. Példaként említette Radnóti Miklós Hetedik eclogáját, ami a világháború szörnyűségeit rajzolja meg. József Attila 1936-os Nagyon fáj című kötete pedig a költő lelki állapotának nagyon szemléletes bemutatása. Kónya István hangsúlyozta,

a magyar költészet napjának másik fontos vetületét a versek nevelő hatása jelenti.

– Lényeges, hogy kisgyermekkorban az óvodások, kisiskolások minél több verset halljanak. Ha olvasnak nekik, akkor jobban fejlődik érzelmi világuk, fantáziájuk, képi látásmódjuk és gondolkodásmódjuk – tette hozzá. Mint mondta, a szülőknek érdemes otthon is verset olvasniuk a gyerekeknek.