Drágult a búza és a liszt, a kenyér árát védik

Adamcsik László, a Csabai Raktárszövetkezet elnöke hangsúlyozta, aratás után alacsony áron vették csak meg a kereskedők a termelőktől a búzát. Zömét takarmánynak minősítették, hivatkozva különböző paraméterekre az esésszámtól a hektolitersúlyig, a sikértartalomig. Nagy felfutás nem látszott a piacon, így a gazdák igyekeztek szabadulni a terménytől, főként, amikor némileg emelkedett az ár.

Arra viszont kevesen számítottak, hogy tonnánként eléri majd a kenyérgabona ára a 70 ezer forintot, ami be is következett.

A malmok, ha szükség van rá, „javítóbúzával” keverik a megvásárolt tételeket, így biztosítva a sütőiparnak a megfelelő minőséget. A pékségek azonban a búzadrágulás miatti lisztáremelést nem úszták meg.

– Két helyről vásároljuk a lisztet, napi, kétnapi szállítmány érkezik, ennek megfelelően napi áron fizetünk – ecsetelte Árendás Béla, a békéscsabai Sütőker Zrt. vezérigazgatója.

– A liszt mintegy 20 százalékkal drágább, mint tavaly ilyenkor,

és ahogy halljuk, az áremelkedésnek még nincs vége. Már jónak számított, ha a kenyér árát öt százalékkal emelhettük. Ez nem is változik, hiszen a multikkal éves szerződéseket kötünk. Nagyon sok üzletben az egyre közkedveltebb, kisebb súlyú kenyereket, a finompékárut helyben sütik, ezek jövedelmezőbbek is számukra. Tőlünk a hagyományos kenyeret, kiflit, zsemlét rendelik. A multik sokszor nyomott áron értékesítik a pékárut, mert mindennapi élelmiszerként vevőcsalogató az olcsó ár.

Árendás Béla kitért arra, egykoron nagy becsülete volt a pékszakmának, mint a kenyérnek is. Aztán sokáig azért nem jelentkeztek péknek a fiatalok, mert tartottak az éjszakai műszaktól, vagy éppen attól, miként bírják nyáron bent az akár 50-55 fokos hőséget. Mára ez annyiban változott, hogy újraindították a képzést Békéscsabán, és egy évben több gyereket is tanítanak erre a szép szakmára, a szakmai gyakorlatukat pedig a Sütőkernél töltik el. Bár a régi, tapasztalt pékek alkotják a törzsgárdát, de mindig sikerül egy-két fiatalt beépíteni a csapatba. A vezérigazgató­ szólt arról, már több mint negyven éve 12 órás, hosszú érésű kovásszal dolgoznak minden kenyérfajtájuknál. Ebből nem engednek, bármit is csinálnak esetleg más pékségek.

Csökkent a vásárlások száma

Tyetyák Magdolna, a megyében húsz üzletet működtető Élésker Kft. ügyvezetője lapunk érdeklődésére elmondta, több mint tíz beszállítótól szerzik be a kenyeret és a péksüteményeket. Folyamatosan követik, mely termékeket és kiszereléseket keresik leginkább a vásárlók, és annak megfelelően építik fel kínálatukat.

Tyetyák Magdolna kiemelte, mivel számos pékséggel állnak kapcsolatban, az átvételi, fogyasztói árak sem egyformák. Törekednek az ár kialakításánál arra, hogy elfogadható legyen. A sütőipari üzemek is tisztában vannak azzal, hogy van konkurencia, így nem állnak elő túlzott igényekkel.

– Változtak a fogyasztási szokások, így már nem igaz, hogy magasan az egykilós fehér kenyér az első a sorban – hangsúlyozta. – A családok visszafogottabb kenyérfogyasztása és a reformtáplálkozás is meghatározza a vásárlásokat. Népszerűbbek a kisebb kiszerelésű­, csomagolt, szeletelt kenyerek. Egyre többen pedig ezt kiváltják más sütőipari termékekkel­. A koronavírus-járvány idején a vásárlások száma csökkent, így kenyérért, péksüteményért sem jönnek naponta az emberek. Az édes és sós finompékáruk, töltött készítmények frissen a legjobbak, ezért aki egyszer-kétszer jön egy héten boltba, nem visz el négy-öt napra belőlük.