2021.02.19. 06:57
Csapatban adták vérüket a csárdaszállási önkéntesek
Hat jókedvű férfi állított be a Valentin-naphoz legközelebbi időpontban, a közelmúltban a Békéscsabai Területi Vérellátóba. Nem a meghirdetett játék miatt érkeztek, hanem azért, mert eljött az ideje az aktuális véradásuknak. Az ajándékba kapott marcipánszívet azért hazavitték párjaiknak. Azért is, mert önzetlen segítségükért főnöki ebéd várta őket a Csárdaszállási Agrár Zrt.-nél.
A Valentin-heti páros véradáson többen is részt vettek a csabai vérellátóban, de hogy hat férfi együtt jelenjen meg, arra nem számítottak.
– Nincs ebben semmi különleges, jó ideje csapatban járunk véradásra – hangsúlyozta a már 102. alkalommal karját nyújtó Vincze Sándor.
– Amikor még Petőfi téeszként működtünk, a ’80-as években, volt hogy 300–400-an is dolgoztak itt, sokszor nyolcvanan indultunk be buszokkal Békéscsabára vért adni, illetve vettünk részt a Vöröskereszt által szervezett helyi véradásokon. Miután átalakult a szövetkezet, az Agrár Zrt.-nél sem szakítottunk ezzel a hagyománnyal.
Amikor csak lehet és a munka engedi, jövünk,
hiszen mindannyian tudjuk, ami nekünk lényegében két tűszúrás, az egy másik embernek az életet jelentheti. Mindig nyilvántartom az 56 napot, ami után újra nyújthatom a karom, és odafigyelek arra is, hogy ez férfiként évente ötször lehetséges.
Hogy érthető legyen a véradással eddig csak kacérkodóknak is, először az ujjbegyet szúrják meg, és a vércseppből a vörösvértestszintet állapítják meg. Az önkéntesek egészségi állapotukkal kapcsolatos kérdőívet töltenek ki, kisebb orvosi vizsgálaton esnek át – itt esetleges egészségügyi problémáikat is elmondhatják –, megmérik a vérnyomásukat, a pulzusukat. Ezután következik maga a véradás. A koronavírus-járvány időszakában maszkot kell viselni, és a donoroknak megmérik a lázát, megkérdezik, hogy jártak-e az utóbbi hetekben külföldön, találkoztak-e Coviddal fertőzött emberrel. A véradáshoz ugyanakkor Covid-teszt nem szükséges.
Az önkéntes véradásnak múltja, jelene és persze jövője is van
No, de vissza a csárdaszállási önkéntes csapathoz. Varga Antal – aki immáron 83-szoros véradó – hangsúlyozta, remek a társaság a munkahelyükön, és megbeszélik azt is, mikor menjenek véradásra, ki ér rá abban az időpontban.
– Az ügyvezetőnk, Valentinyi Zoltán – aki néhányszor adott már vért – abszolút partner abban, hogy erre az időre kiszakadjunk a munkából. Sőt, azzal is támogatja a részvételt, hogy minden véradás után ebédre hív meg bennünket a mezőberényi Tópart étterembe. Most, hogy nincs nyitva, a céghez rendelte meg az ételt. Nem ezért segítünk a bajbajutottakon, de nemes gesztusnak tartjuk. A feleségem is követett a véradásban, bár neki nehezebb ezt a postai munkájával összeegyeztetni.
A hattagú csapatban Uhrin István adott eddig legkevesebbszer vért, de már ő is elérte a 19-et.
– A kollégáimmal együtt azt érezzük egy-egy véradás után, hogy frissült a vérünk, jobb a közérzetünk, valahogy könnyebbnek érezzük magunkat – ecsetelte. – Persze, a legfontosabb, hogy egy karnyújtással három életet menthetünk meg, és ez nekünk mindennel együtt nem több egy óránál.
Örömmel támogatja munkatársait
Valentinyi Zoltán, a Csárdaszállási Agrár Zrt. ügyvezetője elmondta, örömmel támogatja munkatársait, hogy rendszeresen vért adhassanak.
– Még a Petőfi téesz idejében véradó kirándulásokat is szerveztek, az önkéntességnek itt múltja, jelene van, és biztos vagyok abban a kollégáimat látva, hogy jövője is lesz. Minden tiszteletem azoké, akik donorként segítenek másokon. Az pedig nem is lehet kérdés, hogy ez az esemény ebéddel záruljon, ahol nemcsak a munkáról, hanem sok minden másról is szó esik.
