Munkácsy hódított, Trianonról is megemlékeztek Csabán

Tizenhat festményt helyeztek el süllyesztett fülkékbe tavaly a Munkácsy múzeumban, és már ezekkel is a város koronaékszerének számított a gyűjtemény. Aztán jött egy telefon, több találkozás, és egy Csabáról elszármazott műgyűjtővel további három Munkácsy-alkotás letétbe helyezéséről állapodott meg Ando György múzeumigazgató. Ezáltal az év legváratlanabb és legmeglepőbb műtárgyszerzésének a Munkácsy által festett Vidovszky családi arcképcsarnok számít.

– A gerendási Apponyi-birtok intézőjeként dolgozott Vidovszky János, aki családjával Csaba főterén a gyermek Munkácsy és nagybátyja, Reök István szomszédságában lakott. Gyermekei voltak a kis Miska játszótársai, később barátai

– ecsetelte Gyarmati Gabriella művészettörténész. – A szülőket és Matild leányukat ábrázoló portréhármast a Vidovszky család leszármazottai ajánlották fel bemutatásra a múzeumnak, éppen a Munkácsy Mihály – Egy géniusz diadala című kiállítás kivitelezési munkáinak finisében.

A kulturális szentélyben valaha kiállított legnagyobb festmény Munkácsy Mihály: Siratóasszonyok a keresztfánál című alkotása.

– Ez az egy Munkácsy-alkotás nincs üveg mögött az állandó tárlaton, mégis maga a csoda

– emelte ki Ando György. – Ahogy belép az ember a terembe, lenyűgözi szemben a csaknem hat méter magas kép. A festménynek érdekes a története is. A csabai és a szlovákiai, tőketerebesi múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Galéria között tartó, több évtizedes együttműködés szép eredménye az idekerülése. Gróf Andrássy Gyula egykori miniszterelnök hagyományát mindkét városban őrzik, ápolják. A tőketerebesi Andrássy-kastély mauzóleumában helyezték végső nyugalomra az egykori kormányfőt, Békéscsabán utcát, gimnáziumot neveztek el róla.

A Munkácsy-festmény szervesen kapcsolódik mindkét városhoz. A képet 1920 körül a család átszállította Budapestre, majd a Magyar Nemzeti Galériába került. A valójában egy lakószoba alapterületét kitevő, 15 m²-es műalkotást az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminiszterének, gróf Andrássy Gyulának az özvegye, Kendeffy Katalin rendelte meg férje 1890-ben bekövetkezett halála után egykori barátjuktól, Munkácsy Mihálytól. A Kálváriaábrázolások hagyományát követő mű 1895-ben került a tőketerebesi Andrássy-kastély parkjában lévő neogótikus mauzóleumba. A csabai múzeum több mint hároméves tárgyalássorozat után nyerte el a festmény bemutatásának lehetőségét.

Egy-egy festménynél valamilyen esemény kapcsán vagy megmagyarázhatatlan okból is jelentős drágulás történhet. Gyarmati Gabriella kiemelte, Munkácsy: Alvó nagyapó című művét 1994-ben 4,6 millió forintért vették meg egy árverésen. Ez a festmény is szerepelt a Nemzeti Galéria 2005-ös, budapesti nagy Munkácsy-tárlatán, ami ismét a művészre terelte a képvásárlók figyelmét. Az élénk érdeklődés hozzájárulhatott, hogy az Alvó nagyapó 2007-ben már 180 millió forintért cserélt gazdát.

Gyarmati Gabriella szólt arról, a hazai aukciókon manapság nagyon magas áron kelnek el az 1880-ban Békéscsabán született Perlrott Csaba Vilmos alkotásai. A művész a Csaba nevet szülővárosa miatt vette fel. Perlrottnak tíz képe van a Munkácsy-múzeum tulajdonában. Keresettek és jó áron forognak Aba-Novák Vilmos, Kádár Béla és Bortnyik Sándor művei is. A nyugat-európai műgyűjtők körében többek között Hantaï Simon, Reigl Judit és Maurer Dóra festményei képviselnek magas kereskedelmi értéket.

Visszatérve Munkácsyhoz, az állam 1,6 milliárd forintért vásárolta meg 2018-ban a Krisztus Pilátus előtt című festményét a kanadai Hamilton Galériától, majd a Golgotát hárommilliárd forintért Pákh Imre műgyűjtőtől. A Poros út 500 millió forintért került állami tulajdonba. Ennek a műnek érdekessége, hogy Munkácsy Békéscsabán festette, amikor 1874-ben, nászútja során ide is ellátogatott feleségével.

André Kostolany tőzsdeguru ajánlásában szerepel, hogy a befektetésnek több lábon kell állnia. Egyharmadát ingatlanban, egyharmadát értékpapírban, egyharmadát pedig műkincsben érdemes tartani. Már akinek van ezekre elég pénze.

Ha pedig már mesés összegek, a Munkácsy állandó tárlaton 1,740 milliárd forintot érnek a múzeum saját képei. A Magyar Nemzeti Galériától kapott hat Munkácsy-festmény és a csabai kötődésű műgyűjtőtől ugyancsak tartós letétbe adott három alkotás ezt az összeget feltornázza 5,650 milliárdra. Ehhez jönnek még a mester relikviái, többek között használati tárgyai, reprezentatív ajándékai, viseletének darabj, és alkotáshoz használt eszközei negyedmilliárd forint értékben. És akkor már a Munkácsy-katedrálisban, a város trezorjában ott járunk hatmilliárd forint közelében­.

– A blue chip tőzsdei fogalom, a legmagasabb, extrakategóriát képviselő, a legnagyobb forgalmú részvények gyűjtőnevéül szolgál

– emelte ki Gyarmati Gabriella. – A képzőművészeti blue chip kategóriába a Munkácsy múzeum tulajdonában lévő festmények közül a Zongoralecke, a Pihenés az erdőben és a Krisztus töviskoszorúval című alkotások biztosan beletartoznak. Utóbbi érdekessége, hogy Munkácsy halála után ezt a művet özvegye, Cécile Papier végrendeletében adományozta a városnak.

A leginkább formabontó tárlat a Trianon 100 volt 2020-ban. Szabadtéri kiállítást rendezett a trianoni békediktátum aláírásának centenáriuma alkalmából a múzeum, ugyanis a koronavírus-járvány miatt egy benti kiállításnak nem lehettek volna nézői­.

– Így is óriási érdeklődést váltott ki az a tablókiállítás, mely az 1920. június 4-én, a versailles-i kastély parkjában található, Nagy-Trianon palotában aláírt békediktátummal ismertette meg az érdeklődőket

– mondta Forrainé Kovács Márta történész.

– Betekintést engedett abba, milyen tényezők vezettek a békeszerződés megszületéséhez, és bemutatta a diktátum aláírásának országunkra gyakorolt hatását. Különös érdekességnek számított annak érzékeltetése, hogy mindez hogyan hatott Békéscsabára, a megyére.

A közönség számára legkevesebb ideig látogatható tárlat Az elmúlás néprajza című volt, halottak napja után, november 5-én nyílt meg, és többek között először láthattak múmiát az érdeklődők az intézményben. Nagyné Martyin Emília, a múzeum néprajzos szakembere elmondta, november 11-én, a koronavírus-járvány miatti intézkedések miatt a múzeumnak be kellett zárnia, így ezt a tárlatot sem látogathatták az emberek.

A múzeum régészeinek legkülönlegesebb békéscsabai, borjúréti ásatásán szarmata kori karámrendszert, temetőhelyet találtak. Ezekkel együtt második világháborús lövészárok és géppuskafészek is előbukkant a múltból.

– Mivel a régészet a 18. századdal véget ér, ez már sokkal inkább a modern hadtörténet része

– hangsúlyozta Nagy-Laczkó Balázs régész. – Ugyanakkor fontos emlék Békéscsaba helytörténete szempontjából, a történészünk pedig kikutatja, hogy milyen csata is zajlott itt pontosan.

A szakember kitért arra, különösen érdekes volt a lelőhelynél, hogy a szarmata sírokban közel egyidős, fiatal, serdülő lányok csontvázaira bukkantak az előkelőségek mellett. Ezeket megvizsgálva nem utalt semmi sem arra, hogy feláldozták volna őket. Hogy mégis miért temették oda őket, az egyelőre rejtély. A vélekedések szerint lehet, hogy rokoni szálak játszhattak szerepet, vagy talán így biztosították, hogy az ifjak egy előkelő szarmata szolgái legyenek a túlvilágon.

Idén csúcsprojektre készülnek

A békéscsabai Munkácsy múzeum fennállása óta előkészített legkülönlegesebb állandó kiállítás címe: Utazás TÉRben és IDŐben – Békéscsaba az évezredek idővonalán. Ando György hangsúlyozta, az intézmény évszázados fennállásának csúcsprojektjére készülnek a mintegy ezer négyzetméteres, új állandó kiállítás megrendezésével. A szakmai előkészítés szakaszában járó nagyvállalkozás minden tudományágat és múzeumi gyűjteményt érint. Egy majdani látogatás rendkívül látványosnak és izgalmasnak ígérkezik. Szellemi kalandozásra biztosít lehetőséget a tárlat, mely a teljes muzeológuscsapat, minden néprajzkutató, történész, régész, természettudós és művészettörténész összefogásával valósul meg.

Martin Wanda is sikert aratott

Az Európában legelismertebb kortárs művészt bemutató kiállítás Martin Wanda fotóművész tárlata volt 2020-ban a Munkácsy múzeumban. A békéscsabai születésű, Londonban élő Wanda Junior Prima díjas alkotó, a városhoz kötődő fiatal művészek egyik legnagyobb tehetsége. A Munkácsy Mihály Múzeum Az ártatlanság és a tapasztalás dalai címmel rendezte meg első önálló kiállítását, hogy megismertesse a közönséggel nagy fokú szociális érzékenységet tükröző alkotásait. A nagyvilágot bejárta a Szeretők/Lovers című sorozat és az Éjszakák képei.

A tárlaton szerepelt egy kollekció a zenészeket és előadóművészeket ábrázoló kiváló sorozataiból (Iggy Pop, Zara Larsson, Sean Lennon, Eagles of Death Metal, Temples és a The Horrors együttesek, Sergei Polunin balett-táncos). Divatfotósként is számos cég, például a Dior alkalmazta szerte a világban.