1920-ban hajóval hozták haza a hadifoglyokat Békésbe

Új gyulai cégek a törvény által is előírt kereskedői tisztességet nem tartották be. A vásárlókat megtévesztették azt hirdetve, hogy jó és olcsó áruk csakis náluk szerezhetők be.

Tizenkét gyulai kereskedő fejezte ki rosszallását száz éve októberben a Békésben, hogy több új cég becsapja a vásárlókat azzal, hogy náluk a legjobbak és legolcsóbbak az árucikkek. Hirdetésben azt válaszolták, hogy vevőik több éve megtisztelik őket bizalmukkal. „Ez a legteljesebb és legfényesebb bizonyítéka annak, hogy jó áruink, és mindig a viszonyokhoz alkalmazott előnyös áraink a nagyrabecsült vevőközönség legnagyobb megelégedését nyerték el” – írták. Egyben kérték a vásárlók szíves pártfogását, és biztosították őket arról, hogy a jövőben is a minőségi áruk, a szolid és pontos kiszolgálás elvét követik.

Sikerült Szibériából hadifoglyokat kiszabadítani.

A Békés 1920 októberében hírt adott a Honvédelmi Minisztérium közléséről. Eszerint a vlagyivosztoki magyar misszió október 1-jén útnak indított Szibériából egy angol hajóval 1738 magyar hadifoglyot, akik között Békés vármegyeiek is voltak. Később kiderült, a hajóút két hónapig tartott. A lap beszámolt arról, hogy a világháború utáni békediktátumban az egyes európai országoknak milyen létszámú hadsereget engedélyeztek. Csak pár példa: Magyarország 35, Ausztria 30, Németország 100, Lengyelország 540, Anglia 600, Franciaország 700 ezer katonát tarthatott.

A száz évvel ezelőtti viszonyokat jól mutatja Békés vármegye alispánjának döntése. Az összes búza és a kukorica szabad forgalmát leállította. Mindaddig, míg a Gyulára kivetett 160 vagon búzát és 125 vagon csöves tengerit az állam részére nem szállítják le. A gazdákat figyelmeztették, amennyiben mégis értékesítenek, szigorú büntetésben részesülnek. A háztartást vezető gazdasszonyokat az új cukor ára és a fejadag mennyisége érdekelte leginkább. A közélelmezési miniszter azt nyilatkozta, a szacharin és a tisztítatlan cukor kikerül a forgalomból, csak por- és kockacukor lesz. A fejadag megmaradt, a tejhiány miatt a városban élők valamivel többet, a falvak lakói pedig valamivel kevesebbet vehettek.

Az erdélyi magyar püspökök a román kormány felszólítására sem tették le az esküt.

Az 1920. októberi Békésben megjelent, hogy román lapok közlése nyomán Gyulára is eljutott a hír, hogy az erdélyi magyar püspökök a román államnak felesküdtek. A lap munkatársai megbízható forrásból úgy értesültek, hogy a híresztelés valótlan, mert a püspökök – köztük gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök is – a bukaresti román kormány felszólítása ellenére sem tették le az esküt. Azzal az indokolással, hogy a békeszerződés csak akkor lép hatályba, ha azt Magyarország nemzetgyűlése az egész nép nevében jóváhagyja. Azonfelül a katolikus püspököknél ehhez szükséges a római kúria részéről a felmentés az apostoli királyra és a magyar hazára korábban tett esküjük alól.

A vármegyét egy esküvő is lázban tartotta.

Gróf Wenckheim József ókigyósi birtokos, özvegy gróf Wenckheim Frigyesné legidősebb fia, október 23-án vezette oltárhoz gróf Wenckheim Dénes dobozi birtokos és neje, gróf Wenckheim Friderika leányát, Denisét. A Wenckheimek aktív közéleti szerepet vállaltak, gróf Wenckheim Krisztina 1879–1924 között a Gyulai Nőegylet elnöke volt.

A gróf adományokkal segített

A Békés 1920 októberében hírt adott arról, hogy gróf Bolza Géza szarvasi birtokos a Horthy Miklós kormányzó által alapított vitézi rend céljaira 15 hold területet adományozott. A város­ tanácsa meleg hangú levélben köszönte meg ezt. A gróf a szarvasi, állami polgári leányiskola javára ezer korona tőkével alapítványt hozott létre. Ezzel a vallás- és közoktatásügyi miniszter elismerését is kivívta. Száz éve omnibusz közlekedett Gyula­ és Békéscsaba között. A Békésben megjelent, hogy 1920 októ­berében Demkó József gyulai társaskocsi-vállalkozó az alispán­tól engedélyt kért és kapott a viteldíj szerény mértékű emelésére.