2020.08.18. 13:44
Hatalmas gázkitörés rázta meg Pusztaszőlőst húsz esztendeje
Napra pontosan húsz éve, 2000. augusztus 18-án Pusztaszőlős határában karbantartási munkák közben kitört a gáz az egyik kútból. Majd 80 méteres lánggal égett, alig pár száz méterre a lakóházaktól. Az ország leghosszabb ideig tartó és legnagyobb kárral járó gázkitörésének idején tomboló nyári meleg volt.
Pusztaszõlõs, 2000. szeptember 12. Sajtótájékoztatót tartottak Pusztaszõlõsön a gázkitörés jelenlegi állapotáról, mert a forró víz, sár és égõ gáz még mindig a magasba lövell. MTI Fotó: Németh György
Fotó: Németh György
Meleg helyzetnek nevezhetjük azt a húsz évvel ezelőtt történt ipari katasztrófát, ami a település határában történt. Ottjártunkkor a médiamunkások, az írott sajtó és a televíziók fogatócsoportjai nagy érdeklődést tanúsítottak, sőt, divatos szóval a kataszrófaturisták is szép számmal megjelentek a kitört gázkút környékén, hiszen futótűzként terjedt a hír, itt valami nagy baj van.
A gáz- és olajipari, illetve a katasztrófavédelmi szakemberek első nyilatkozataikban néhány napra saccolták a gázkitörés megszüntetését. Ám az első két elfojtási kísérlet nem járt sikerrel, hiába vetették be a ,,nagy szelet”, a két MIG motorral felszerelt oltójárművet és az amerikai szakértők segítségét.
És a napok teltek, a szakemberek pedig éjt nappallá téve dolgoztak, a közelben élők pedig rettegtek, nehogy átterjedjen ingatlanaikra a tűz. Kezdetben egy hétre saccolták a tűz eloltását. Ám a környéken nem volt víz, így először víztározót kellett kiépíteni. (Locsolni kellett a tűzfészek környékét, a nehéz hővédő ruhában ott felderítést végző dolgozókat is.)
S miközben az államalapítás ünnepén a tömegek megemlékezéseket tartottak, néhol avattak, máshol ünnepeltek, addig Pusztaszőlősön történteket ipari balesetként kezdték emlegetni. Útnak indult Cibakházáról a ,,nagy szél”, valamint a katasztrófavédelem speciális alakulata is. A gócpont közelében mentesítő gödröt készítettek, abba menekítették ki a veszélyes palackokat. Elkészültek az ötezer köbméter víz befogadására alkalmas tározó is.
(A MOL Kitörésvédelmi Csapata évente legalább egyszer élesben is bemutatja, hogyan néz ki egy égő olajkút eloltása a Big Wind tűzoltó-berendezés segítségével, amelynek T-34-es harckocsi alvázán két repülőgép turbina vonja el a levegőt, s vele együtt az oxigént az égő kúttól.)
– Kitelepítésre nem lesz szükség, a lakosság fegyelmezetten vette tudomásul a történteket – mondta a rögtönzött sajtótájékoztatón Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója. Pusztaszőlősre látogatott dr. Ligetvári Ferenc környezetvédelmi miniszter, azt nyilatkozta, tizenkét környezetvédelmi felügyelőség működik az országban, a műszerparkjuk korszerű, ezt felajánlotta segítségként a védekezésben résztvevőknek. Domokos Lászlóval, a megyegyűlés elnökével is találkoztunk, ő arról számolt be, hogy a környező önkormányzatok polgármestereivel tárgyaltak, hogy a lakosság megfelelő információkhoz juthasson. Eközben természetesen a tűz okának kivizsgálását is megkezdték.
Végül november 16-án, a kitörés utáni 91. napon sikerült visszapréselni a földbe a gázt, amit folyékony cementtel zártak le mindörökre.
A Magyar Bányászati Hatóság megállapítása szerint a Mol által a karbantartással megbízott MB Kőolajkutató Részvénytársaság dolgozói a munka során megszegték a bányászatról szóló törvény előírásait, amit a cég nem ismert el, azonban az elhúzódó közigazgatási eljárás végén kimondták a felelősségüket. A Mol Rt.-nek közel 5 milliárd forintba került a gázkitörés. A bíróság 2005-ben 2,5 milliárd forint megfizetésére kötelezte az MB Kőolajkutató Részvénytársaságot.
További részletek a szerdai Békés Megyei Hírlapban.
Előzmény:
