Ráfizetnek a büntetőfékezők, ha veszélyt okoznak

Benne járunk a nyárban, az emberek többsége a koronavírus-járvány miatti korlátozások után kiszabadult otthonából, sokan utaznak autóval a Balatonra, más üdülőhelyekre megyénkből is. Büntetőfékezés és útról leszorítós esetek Békésben is előfordulnak, de főként az előbbi az autópályákon gyakoribb. Ezzel igyekeznek elégtételt venni a türelmetlen sofőrök a szerintük előttük lassan haladó autósokon.

Nagy port vert fel egy közelmúltbeli­ eset az M0-s és az M3-as autópálya csomópontjánál. Egy Audi vezetője a megrendszabályozni kívánt autós mögé érve előbb villogott, hogy a másik haladjon gyorsabban, vagy húzódjon félre, és adjon neki szabad utat. Miután a sértett egyik elvárásának sem tett eleget, az audis a kanyarodó sávon keresztül megelőzte, majd befékezett előtte. Emiatt a sértett is erre kényszerült. Az Audi sofőrje kisorolt a külső sávba és megvárta, amíg a sértett autója mellé ér. Ekkor meredeken balra kormányozta kocsiját, megpróbálta a szalagkorlátnak szorítani a korábban lassúságáért büntetőfékezéssel sújtott autóst. Mint az a sértett kocsijában működő fedélzeti kamerák felvételein is látszott, kevésen múlt, hogy a két kocsi összeütközzön.

Mindeközben az Audi vezetője rendőrségi igazolványnak tűnő papírt mutatott a sértettnek, aki még így sem volt hajlandó követni az utasításait, és amint tehette, továbbhajtott. Az audis újból megpróbálta rákényszeríteni a másik kocsi vezetőjét, hogy soroljon ki a járműforgalom elől elzárt területre, mert beszélne vele. Az nem derült ki, hogy miről. Miként az sem világos, hogy ha annyira sietett, akkor miért nem hajtott tovább, miután sikerült előznie. A megleckéztetett autóvezető színleg kiállt a forgalomból, ám azonnal gázt adott, amint az őt fenyegető sofőr kiszállt a kocsijából.

Miután minden mozzanatot felvett a sértett autójában lévő két fedélzeti kamera, a rendőrség rövid időn belül azonosította az Audi vezetőjét. Aki először nem emlékezett a történtekre. Nem tulajdonított jelentőséget az afférnak, a rendőröknek azt mondta, az ilyesmi szinte mindennapos. Később a kihallgatásán elismerte tettét, és sajnálkozását fejezte ki, de hozzátette, szerinte a másik sofőr provokálta őt. Az ügyészség bíróság elé állította az audist, akit közúti közlekedés veszélyeztetéséért ítéltek el.

Dr. Kovács Kázmér közlekedési szakjogász az ATV Híradójának elmondta, ha bizonyítható a szándékosság, akkor a vétkes sofőr akár több év börtönt is kaphat, amellett, hogy akár már a helyszínen elvehetik a jogosítványát. Úgy vélekedett, a fedélzeti kameráknak köszönhetően – nagyon helyesen – már több bizonyíték is rendelkezésre áll. A felvételeknek köszönhetően ugyanis tetten érhetők a szabálytalankodók.

Súlyos sérülést vagy halált okozó közúti veszélyeztetéssel ezek a tételek tovább nőhetnek. A KRESZ szerint csak abban az esetben indokolt a hirtelen sebességcsökkentés, ha azt például a személybiztonság indokolttá teszi. Másként szabálysértést követ el a vészfékező. Ha mindezt szándékosan teszi, amelynek célja a balesetveszélyes helyzet előidézése, az már bűncselekménynek számít.

Zách Dániel szakújságíró szerint a büntetőpontok rendszerének sincs nagy visszatartó ereje, és már egy gyorshajtásért kirótt büntetés is aprópénz sokak számára. A büntetőfékezés kapcsán azt is hozzátette: nem mindenki alkalmas arra, hogy vezessen. Kiemelte, sok ember úgy autózik, hogy pszichológiailag teljesen alkalmatlan erre. Az autóvezetéshez – és bármilyen járműhöz – mentális készenlét és jelenlét szükséges. Hozzátette, a közúti összecsapások rávilágítanak a magyar közlekedési morál jelenlegi állapotára.

A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) online felmérése szerint az emberek 99 százaléka a büntetőfékezést veszélyesnek, azon belül 95 százalékuk nagyon veszélyesnek tartja. A kérdőívet két hét alatt több mint 1300-an töltötték ki, ami azt mutatja, hogy az agresszív közlekedés témája igen élénken foglalkoztatja az embereket.

A nem reprezentatív felmérésben részt vevők több mint kétharmada (67 százalék) állította, hogy napi rendszerességgel találkozik erőszakos autóssal. Az életkorral egyenes arányban nő azok száma, akik agresszivitást tapasztalnak a hétköznapokban a közlekedés terén: a fiatalok 56, a középkorúak 72, az idősebbeknek pedig már a 76 százaléka napi szinten tapasztalja az autóvezetői erőszakosságot.

Másokat agresszívebbeknek látunk magunknál. Kisebbségben voltak azok (47 százalék), akik úgy nyilatkoztak, viselkedtek már durván egy-egy közlekedési helyzetben. A nőknél ez az arány mindössze 27 százalékos volt. Az agresszív vezetés mindenhol jelen van. A válaszadók 14 százaléka szerint inkább településen belül, 22 százalékuk válasza alapján inkább azon kívül, 64 százalékuk szerint mindkét helyen találkozhatunk erőszakosan közlekedőkkel.

Arra a kérdésre, hogy a gyorsabb autók vezetői agresszívebbek-e, 55 százalékban volt igen a válasz. Hasonló a helyzet a drágább kocsik esetében is: a válaszadók 62 százaléka szerint az ilyen autókat vezetők erőszakosabbak. Az agresszív közlekedés kiváltó okai közül pedig a türelmetlenséget, a fölényeskedést, mások viselkedését, illetve a stresszt jelölték meg a legtöbben. A kutatásból kiderül, a válaszadók enyhe többsége (52 százalék) erőszakosabbnak látja a magyar autósokat a külföldieknél, illetve a nagy többség (69 százalék) úgy véli, régebben kulturáltabban vezettek az emberek, mint manapság.

Két gépkocsivezető vált saját magatartása áldozatává Budapesten 48 órán belül nemrégiben. Mindkét esetben koccanást idéztek elő a büntetőfékezéssel. Némethné Szaitz Johanna őrnagy, a Budapesti Rendőr-főkapitányság közlekedés-baleseti osztályának vezetője a Zsaru Magazinnak elmondta, az első esetben egy buszsofőr tett bejelentést, hogy egy személyautós elé vágott, majd minden ok nélkül gyakorlatilag állóra fékezte a kocsiját. A busz nem tudott megállni a vészfékező autós mögött, így nekiütődött.

A történteket a fedélzeti kamera rögzítette, a helyzet kialakulását a szemtanúk írták le – emelte ki az őrnagy. – Az autós tagadta, hogy büntetőfékezésről lett volna szó. Elmondása szerint a jobbra tartási kötelezettségének eleget téve húzódott ki a külső sávba. A manővert alig befejezve azonban egy kutyát észlelt a járda mellett, és megrémült, hogy az állat elé ugrik, ez késztette vészmegállásra. A busz kamerafelvételén láttuk a hivatkozott állatot, annak felbukkanása azonban nem szolgálhatott mentségül a befékező számára. A gazdája pórázon vezette, az is látszott, hogy a kutya fegyelmezetten halad a füvön, semmi jel nem mutatott arra, hogy az út felé tartana, és képes lenne beszaladni az úttestre.

A másik esetben is rögzítette a vétlen autós fedélzeti kamerája a szituációt. A sofőr azért sorolt a belső sávba, mert balra kívánt kanyarodni. Nem ment a megengedett legnagyobb sebességgel, de ezzel semminemű szabályba ütközőt nem tett. Nem beszélve arról, hogy esetleges kihágásának elbírálása kizárólag a hatóságok jogköre. Azonban másként ítélte meg egy közlekedőtársa, aki a külső sávban elhaladt az autó mellett, majd irányjelző használata nélkül bevágott elé, és azonnal lefékezett. A hátul haladó nem tudott megállni, és nekiütközött a vészfékező gépjárműnek. A 67 esztendős férfi nem tett vallomást, a látottak alapján azt valószínűsítik, hogy a másik, szerinte poroszkáló autós haladása miatt, bosszúból fékezett be.

Meghalt egy nő és nyolcan megsérültek egy siófoki balesetben a minap az M7-es autópályán, ahol felborult egy kisbusz, egy másik balesetben négy, Balaton felé tartó autó ütközött. Dr. Szombati Andrea, a Békés megyei főkapitányság sajtószóvivője kiemelte, ezek intő példák lehetnek a Békésből a Balatonra autózóknak is. Nyáron folyamatosan számítani kell az M7-es zsúfoltságára. A rendőrségnél kiadtak egy kisokost az autópályán jellemző leggyakoribb sofőri hibákról és rossz vezetői szokásokról. Ilyen a követési távolság be nem tartása, a lassabb jármű „tolása” a belső sávban; a forgalom akadályozása, az indokolatlanul lassú menetsebesség választása, különösen a belső, „gyors” sávban.

– Nagyon figyelmesen váltsanak sávot az autósok! Ezt nem szabad kikényszeríteni, ezáltal fékezésre vagy a haladási irány megváltoztatására bírni a másik sávban haladót. Figyeljenek a kis sziluettet mutató, de gyorsan közeledő motorosokra is! – hangsúlyozta dr. Szombati Andrea. – Ne előzzenek jobbról, ne használják a leállósávot haladásra. Indokolatlanul ne menjenek a belsőbb sávokban, ha üres a külső is. Utolérve egy lassabb konvojt, ne erőszakolják ki az előttük haladóktól a jobbra sorolást (ne „söprögessék” a belső sávot), de akár előzési manővert kezdve a hátulról gyorsabban érkezőt se zavarják össze.

Még a büntetőfékezésre visszatérve, kerékpárosok is kárvallottjai lehetnek ilyen eseteknek. Előfordult, hogy egy autósnak nem tetszett egy gyér forgalmú mellékúton, hogy egy bringás házaspár is használja az utat. A sofőr lehúzott ablaknál káromkodott, a biciklit tekerő férj visszaszólt, aminek eredménye büntetőfékezés lett. Ennek következtében mindkét biciklis elesett, a nő sérült meg komolyabban.