Hungarikummá vált a szablyavívás, szeretnék megismertetni a csabaiakkal

A bizottság múlt csütörtöki döntésével a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát, a magyar kardiskola alapját, mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket, a hungarikumok közé emelte. A Magyar Szablyavívó Egyesület békéscsabai tagiskolájának vezetője úgy fogalmazott, eddig kiemelt értékként kezelték mind a szablyát, mind a vívást, az előzetes tervek szerint pedig még februárban, márciusban hungarikum lett volna a szablyavívás, de a kialakult helyzet miatt erre csak most került sor.

Trényi Péter a vívás hagyományairól beszélve elmondta, a harcművészetnek hazánkban több évszázados múltja van, és már a honfoglaló magyarok is mesterien bántak a fegyverrel, nemzetközi hírnevét pedig a huszároknak köszönheti. Az ősi, magyar fegyverről ma már mint sporteszközről lehet beszélni – fogalmazott. Hozzátette, a vívás sok hazai olimpiai és világbajnokot is kinevelt, valamint más sportágakban is előszeretettel vívnak a sportolók az állóképességük javítása érdekében.

Elmondta, egyik fő céljuk, hogy minél több fiatallal megismertessék a szablyavívást, akár úgy is, hogy az iskolai testnevelésórákon mutatják be a gyakorlatokat. A Hungarikum Bizottság döntése pedig azzal is együtt jár, hogy a szablyavívás bekerülhet a helyi értéktárba.

– Ezt sajnos eddig nem sikerült elérnünk – jegyezte meg Trényi Péter. Mindezek mellett minimális támogatásra is lát esélyt, ugyanis jelenleg mindent, többek közt az eszközöket, a terembérletet is ­saját forrásból kell előteremteniük.

Úgy fogalmazott, bár sokat járnak nyári táborokba, rendhagyó történelemórákra, ­szeretnének a városi vér­keringésbe még jobban bekerülni, rendezvényeken, eseményeken, foglalkozásokon megjelenni. Jelenleg Békéscsabán heti kétszer gyakorolnak a Nemes Tihamér szakisko­lában.

– Reménykedünk benne, hogy egyre ismertebb lesz a szablyavívás, jobban bekerül az emberek tudatába. A foglalkozásokra egyébként bárki jöhet, nemtől, kortól függetlenül. A fiataljaink mellett volt olyan tanítványunk, aki közel hetvenévesen kezdte el, azzal, hogy ő úgy érzi, meg kell tanulnia az alapokat. Közel három hónapon át gyakorolt, majd elköszönt, hogy ő úgy érzi, teljesítette azt, amit szeretett volna elérni. Ilyet is lehet, mindenkit szeretettel várunk – mondta el a csabai iskola vezetője.

A magyarok hozták a kontinensre

Trényi Péter a fegyverről szólva elárulta, az valójában egy egyélű, ívelt kard, sok esetben fokéllel ellátva, így a penge fordítása nélkül is lehetőség volt a visszavágásra. A szablya hosszúsága 70–90 centiméter, maga a penge hossza pedig körülbelül 60–70 centiméter, súlya megközelítőleg egy kilogramm. Hozzátette, ez az egyik legtökéletesebb vágófegyver, mely eredetileg Ázsiából származik, kontinensünkre pedig többek közt a magyarok közvetítésével került be.

– A magyar hagyományokon alapuló vívórendszert, a mai modern magyar kardvívást Borsody László katonatiszt, vívómesterhez kötik. Ő volt az, aki az akkori kardvívás ezernyi támadó- és védőmozdulatának kombinációjából egy ­letisztult, logikus rendszert dolgozott ki, tökéletesítette, ­finomította az egyes kardforgató technikákat. Az addig ­elfogadottal szemben bevezette a hátralépést, valamint felgyorsította a lábmunkát, ez utóbbi elemeihez pedig mindig más és más ütemezést határozott meg – részletezte a békéscsabai iskola vezetője.