Olaszországba készült, most otthon komponál a zongorista

Januári találkozásunkkor Kovács Zoltán éppen Olaszországba készült, miközben a Jókai színház következő darabjára próbált. Ezúttal viszont otthon értem utol a művészt, aki mint sokan mások, a négy fal között éli mindennapjait. Mint mondja, az első pár nap kínszenvedés volt a számára, hiszen korábban állandóan úton volt.

– Igyekszem zeneileg minél kreatívabban és hasznosabban eltölteni ezt az időszakot, javamra fordítani a kialakult kényszerszabadságot. Az utóbbi hónapokban sajnálatos módon nem tudtam a zeneszerzésre koncentrálni. Az év eleji színházi próbák, majd a sajnálatos módon elmaradt olaszországi versenyre való készülődés együttesen felemésztették minden szabadidőmet, most viszont a napom nagy részében új dalokat írok – meséli a zenész.

Így született Az igazi hősök című szerzeménye is, amely egy félkész témából lett improvizációként látta meg a napvilágot.

– Ez egyfajta tisztelgés volt a részemről azok előtt, akik ezeknek a napoknak a próbáit leginkább kiállják. Gondolok itt a mentősökre, az orvosokra, a rendőrökre, a bolti dolgozókra, és még sok olyan területet fel lehetne sorolni, ahol mások jelenleg is értünk dolgoznak – ismertette.

A zeneszerzés mellett nemrég egy újabb oldaláról is megismerhette a közönség. A Békéscsabai Jókai Színház egyik előadásában nemcsak zenélt, de kisebb szerepet is alakított a C’est la vie című, háromszereplős darabban.

– A januári-februári bemutatók hatalmas sikerélménnyel ajándékoztak meg. Annak ellenére, hogy a próbákon nagyon bátortalanul kezdtem, az előadások utáni pozitív visszajelzések nagyon megleptek, főleg azért is, mert a színházi zenélés egész idáig számomra teljesen létidegen volt. Aztán mire az előadásokra került a sor, olykor Bartus Gyulának, a darab rendezőjének kellett visszafognia, mert előfordult, hogy már kicsit túljátszottam a karaktert. Viszont az, hogy elkezdtem megszeretni a szerepet, és egyre aktívabb lenni a színpadon, a két színésznőnek és Gyulának is nagy segítség volt, én pedig mindezt nagy örömmel tettem. Imádtam minden pillanatát. Ezért bízom benne, hogy lesz még folytatás – árulta el a zenész.

De persze addig sem áll meg az élet, a művésznek rengeteg terve van még erre az évre. Szeptember közepén készül az Egyesült Királyságba, ahol egy bemutatkozó koncerttel lepi majd meg a közönségét. – Remélem, hogy a jelenlegi helyzet lecsillapodik, és megtarthatjuk a koncertet. Addig is igyekszem a zenei portfóliómat szélesíteni, most ezen dolgozom a legtöbbet. A márciusban megjelent első, bemutatkozó albumom után néhány egyszámos kiadványt készítek, és a tervek szerint nyáron jelenik meg a következő albumom. A tizennyolc számból álló lemez az első négy év zeneszerzői munkásságomat ölei majd fel – osztotta meg a csabai zongoraművész.

Hozzátette, a nemzetközi versenyekről sem akar lemondani. Következő év áprilisában mindenképpen szeretne kijutni az idén elmaradt megmérettetésre. De – ahogy ő fogalmaz – addig sem ül a babérjain, hiszen több idei, nemzetközi zeneszerző versenyen is be szeretné mutatni szerzeményeit.

Dalban meséli el érzéseit a művész

Kovács Zoltán tíz éve találkozott először zongorával. Később magántanárhoz járt, majd a Bartók Béla Zeneiskolában folytatta tanulmányait. Komponál, hangversenyt ad, sőt filmben is zenélt már. A fiatal zongorista pár éve mutatkozott be először a békéscsabai közönség előtt, amikor egy egész estés koncertet adott a zeneiskolában. Ezt követően viszont az élet máshová szólította, elköltözött Angliába. Azonban az ott töltött évek sem tűntek el nyomtalanul, hiszen az ekkor írt zenéi mai napig fontos részei repertoárjának.