Magoncmentést és faültetést szerveztek Szabadkígyóson

Bár mi nem vittünk ásót és lapátot magunkkal, mondván meghagyjuk a helyieknek az ingyen vihető facsemetéket, mégsem távoztunk üres kézzel a kastélyparkból. De ne szaladjunk ennyire előre. Szombat reggelre a nap is előbújt a felhők mögül, csak a sár emlékeztetett a korábbi napok esőzéseire. Talán ennek a kedvező időjárásnak is volt köszönhető, hogy közel harmincan ragadtak lapátot, hogy a kiszemelt facsemetéket saját udvaruk díszévé tegyék.

Kicsit késve érkeztünk a Wenckheim-kastélyparkhoz, ahol már javában folyt a munka, ki-ki saját csemetéje után kutatva járta az erdőt. Az amatőr kertészek között hamar nyomára akadtunk Boldog Gusztávnak is, aki a program fővédnökeként éppen egy gyökeret próbált a lehető legkíméletesebben kiemelni a földből. A természetvédelmi szakember, ha éppen nem ásott, akkor lapáttal a kezében segítette beazonosítani az erdő „lakóit” az amatőr kertészeknek.

– Amelyik ilyen magasra nő az általában galagonya, tíz kökényből három legalább galagonya – mondta viccesen az egyik érdeklődőnek.

Mint megtudtam, a kastélypark, mivel a Körös-Maros Nemzeti Park része, védett terület, így minden fa kivétele engedélyhez kötött.

– Ugyanakkor az itt található száraz fákat minden évben kivágják, a facsemetéket pedig általában géppel vágják ki, hogy levegőt kapjon az erdő. Vagyis ami itt nő, az egyfajta felesleg, így bátran lehet vinni belőlük, kárt nem teszünk vele – ismertette a szakember.

Egyúttal kiemelte, ezek a szabadon termő juharok, kőrisek, szilek és társaik sokkal ellenállóbbak, mint a városokban található gesztenyék vagy platánok. Miközben beszélgettünk, egy család vödörrel a kezében vitte el mellettem „szerzeményeit”.

– Egy juhart és egy galagonyát már sikerült találnunk, és a férjem még egy hárst keres a gyerekekkel. Szerencsére nagy a telek, így van hová tenni őket – osztotta meg velem Liptákné Császár Edina.

Nem messze tőlük pedig egy Szentesről érkezett csapatnak segítettek a szervezők ásózni.

– Ha valami megtetszik, kikapjuk és már vihetitek is – szólt a hátam mögül Martinecz Márta, a program ötletgazdája.

Mint mondja, három éve, kisfia születése ébresztette rá arra, hogy tennie kell valamit a zöld környezetért. Így jött létre tavaly augusztusban a Zöldülj Kígyós! nevű csoport az egyik közösségi oldalon, melynek mostanra több mint kétszáz tagja van.

– A cél az, hogy annyi fát ültessünk, ahányan vagyunk. Ennek egyik fontos állomása a mai csemetementés. De csoporton belül is egyre többen cserélnek fákat egymás között a tagok, sőt legutóbb kétszáz oltott tölgycsemetét ajánlott fel egy lelkes környezetvédő nekünk – árulta el az ötletgazda.

Közben mi is szert tettünk két hársra, melyeket csak némi fejtörést követően sikerült az autóba tennünk. Majd még utoljára megköszöntük a lelkes csapatnak a segítséget, akik „kellemes faültetést” kívánva ballagtak tovább az erdő felé.