Jelentős bírságot kaphat, aki tilosban gyújt tüzet

Az elmúlt időszakban országosan több mint hétszáz alkalommal riasztották vegetációs, azaz szabadtéri tűz miatt a tűzoltókat. A katasztrófavédelemnél elmondták, ezek kialakulásának különösen kedvez a most következő időszak, hiszen a még száraz növényi részek könnyen lángra kapnak, a szeles időben pedig a legkisebb tűz is gyorsan továbbterjedhet.

Hangsúlyozták: az esetek túlnyomó többsége emberi gondatlanságra, felelőtlenségre vezethető vissza. Felhívták a figyelmet, hogy a tüzet soha nem lehet felügyelet nélkül hagyni, fontos, hogy legyen a közelben megfelelő mennyiségű oltóanyag, mint víz, homok, tűzoltó készülék, gondoskodni kell a tűz irányításához szükséges kéziszerszámokról, gereblyéről, lapátról, vasvilláról.

Ismertették: a külterületi tarlóégetés és vágott növények égetése bejelentéshez kötött, amelyet a munkálatok előtt öt nappal kell a katasztrófavédelemnél írásban jelezni. Belterületen csak ott lehet kerti zöldhulladékot égetni, ahol erre a települési önkormányzat rendeletben engedélyt ad. A regulában meghatározzák, hogy mikor van erre lehetőség, máskor tilos.

A katasztrófavédelemnél aláhúzták: a szabályszegők tűzvédelmi bírsággal is sújthatók, amely – az okozott károk megtérítésén felül – az előidézett károk mértékétől függően 20 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet. Kiemelték: baj esetén tárcsázzák a 112-es segélyhívó számot.

Békéscsabán úgy szól a helyi rendelet, hogy a falusias és kertvárosi övezetekben a nyári időszámítás szerinti időszakban – vasárnap és munkaszüneti napok kivételével – mindennap 10 és 20 óra között lehet égetni, kivéve, ha országos tűzgyújtási tilalmat rendeltek el. A tűzgyújtásra alkalmas hulladék tömegét úgy kell meghatározni, hogy a lángok ne terjedhessenek tovább, közvetlen környezetüket ne károsítsák.

Sarkadon jelezték, hogy az avart és a kerti hulladékot elsősorban komposztálni kell. Lehet égetni, viszont kizárólag február 15. és április 30., valamint október 1. és november 30. között, máskor tilos. Szabályozták azt is, hogy tüzet gyújtani csak hétköznapokon, illetve szombaton 9 és 19 óra között lehet, vasárnap és ünnepnapokon nem.

Vésztőn szintén hangsúlyozták, az – előzetes kellően szárított, szikkasztott, tehát nem nyers és megázott – avart és kerti hulladékot elsősorban hasznosítani, komposztálni kell. Lehet égetni, napkeltétől napnyugtáig, viszont kitétel, hogy előtte a szomszédokat értesíteni kell, mint ahogy az is feltétel, hogy szélcsendes időnek kell lennie. Szeles, párás, ködös, esős időben tilos tüzet gyújtani.

Van olyan település, ahol egész évben lehet égetni

Okányban érdekes módon határozták meg, mikor lehet tüzet gyújtani: februárban, márciusban, áprilisban, májusban, szeptemberben, októberben és novemberben, viszont kizárólag hétfőnként és szerdánként 6 és 18 óra, valamint szombatonként 6 és 12 óra között. Ünnepnapokon és vasárnap szigorúan tilos. Az égetést ezen időpontokon belül lehet megkezdeni és teljesen befejezni, azaz a füstöt is megszüntetni földtakarással, víz locsolásával.

Kötegyánban egész évben, mindennap lehet égetni 7 és 19 óra között, ha szélcsendes az idő. Az önkormányzati regulában meghatároztak egy kitételt, miszerint tüzet rakni csak a szomszédos telken lévő épületektől 10 méter, saját telken lévő épülettől 5 méter távolságban lehet. Mezőgyánban úgy fogadták el a helyi rendeletet, hogy április 16. és október 15. között szabad tüzet gyújtani – a vasárnapok és ünnepnapok kivételével –, 14 és 19 óra között. Méhkeréken ugyancsak egész évben szabad az égetés, 6 és 19 óra között.