így tervezték

2020.02.04. 17:20

Szándékosan tették fel fordítva a csabai szélmalom vitorláit

A fényképek tanúsága szerint a korábbihoz képest fordított, ellentétes irányban helyezték fel a vitorlákat a békéscsabai, Gyulai úton, a Gabonamúzeumnál található szélmalomra annak felújítása során. A miértre a városfejlesztési kft. szakemberei adtak választ. A lényeg: így tervezték.

Licska Balázs

Fotó: Lehoczky Péter

A szélmalom a városfejlesztési nonprofit kft. beruházásában, mintegy 30 millió forintból újult meg, a munkálatokkal a közelmúltban végzett a kivitelező. A cégnél kiemelték: a tervezést – egy szakemberek által irányított – komoly kutatómunka előzte meg, amely megalapozta a kivitelezést. A megvalósított vitorlák egyeznek a terveken szereplőkkel, amelyet a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala is elfogadott.

„Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom” – így szól az ismert Dankó Pista-nóta, és a híres dorozsmai szélmalomnak fontos szerepe volt a békéscsabai korszerűsítése során is. Novodomszki Pál tervező ugyanis beszerzett egy eredeti jelzéssel ellátott felvételt a dorozsmai szélmalomról, a fotó készítésekor a létesítmény működött.

Ezt a felvételt vették alapul a békéscsabai szélmalom korszerűsítése során: most úgy állnak a Gyulai úton a vitorlák, ahogy anno a működő dorozsmain is álltak. Később a dorozsmai szélmalmot rendbe tették, viszont úgy, hogy a vitorlákat megfordították, attól kezdve nem is működött.

A cégnél ismertették: egy, a dorozsmai szélmalomról szóló cikk szerint a fordítást követően a szél inkább visszafelé hajtotta volna a helytelenül megtervezett vagy kivitelezett vitorlát. Egy másik írás szerint pedig az úgynevezett Coriolis-erő az órával egyező járással szemben az ellentétes irányú járást segíti, ebben az irányban kisebb szél is nagyobb elmozdulást eredményez, mint a fordított irányban – azaz ahogy eddig álltak a vitorlák a békéscsabai szélmalomnál.

Fotó: Lehoczky Péter

A Gyulai úti szélmalom eredetileg 1856 és 1860 között épült Makó határában, a Csókási pusztában állt, a malomkövét Sárospatakról hozták. 1953-ig működött, és akkora volt a kapacitása, hogy száz tanya termését tudta megőrölni. Bár a mostani felújítást követően tudna forogni a szélmalom, a balesetveszély miatt nem fog.

Előzmények:

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában