Sok lakás még ma is csatornázatlan

A kiadvány szerint a települések több mint kétharmada csatornázott az országban – írta az MTI.

Rung Attila, az Alföldvíz Zrt. hatósági osztályának vezetője hírportálunknak elmondta, többé-kevésbé természetes okok állnak a jelenség mögött.

– Az Európai Unió a 2000 lakosegyenérték feletti települések számára írta elő, hogy építsék ki a szennyvízhálózatot. Ezeknek a településeknek a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), illetve a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében biztosított támogatást – fogalmazott hírportálunk kérdésére a szakember.

A lakosegyenérték természetesen jelenti az adott település lakóinak számát, valamint az ott található ipari létesítmények, közületek paramétereit is átszámítják és hozzáadják ehhez a számhoz. Az uniós szabályok alól vannak kivételek, így természetvédelmi vagy vízbázisvédelmi szempontból fontos kis települések is pályázhattak a KEHOP-ra és a KEOP-ra, továbbá akadtak községek, amelyek más forrásokból nyertek támogatást a csatornázására.

A hatósági osztályvezető kiemelte, a 2000 lakos feletti megyei településeken már lezajlottak a szennyvízberuházások, és ami legalább ilyen fontos, az ingatlanok 90 százalékát már rá is kötötték a hálózatra.

– Ez az arány kifejezetten jónak számít országos összehasonlításban is. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy Békésben viszonylag magas az üresen álló lakóépületek és az olyan ingatlanok száma, ahol csak kerti csap található – tette hozzá Rung Attila. – Ezek nyilván nincsenek rákötve a szennyvízrendszerre. A többi ingatlantulajdonost viszont az is ösztönözheti a szolgáltatás igénybevételére, hogy a jogszabály szerint aki megtehetné, de nem köt rá a csatornahálózatra, annak talajterhelési díjat kell fizetnie. Ennek összege megközelíti, esetenként meg is haladhatja a szennyvízszolgáltatás díját. Emellett pedig még a szippantási költséget is rendeznie kell.

A százalékos arányokhoz hozzájárul az is, hogy Békés megyében viszonylag sok olyan település van, melynek lakosságszáma 500 és 2000 közé esik, vagyis sokan élnek olyan helyeken, ahol nincs szennyvízrendszer.

Rung Attila kiemelte, akadhatnak olyan megyék, ahol több kistelepülés van, de a lakosságszám is alacsony. A szakember szavait alátámasztják a KSH adatai is. Az 1054 közüzemi szennyvízelvezető rendszerrel egyáltalán nem rendelkező község közül 887 település 2018. év végi népességszáma nem érte el az 1000 főt. Baranya 206, Somogy 120, Borsod-Abaúj-Zemplén 102, Vas 95, Zala 91 és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 75 – zömében kis lélekszámú – településén hiányzott a csatornahálózat.

Békésben egyébként az is ritkább, hogy egy-egy kétezer lakos alatti község egy város vagy nagyobb község szennyvízhálózatához csatlakozik. S nem szabad elfelejtkezni arról sem, megyénkben még mindig sok a külterületi, tanyasi ingatlan, ahová természetes módon nem vezették ki a csatornát.

Van, amiben jól áll Békés megye

A közcsatornán elvezetett szennyvíz csaknem teljes egészében tisztított a KSH kiadványa szerint. Rung Attila elmondta, nálunk száz százalékban az.

Ennek a folyamatnak három fokozata van. Az elsőben mechanikailag tisztítják meg a szennyvizet a szűrhető, ülepíthető anyagoktól. A biológiai tisztítás során azokat a szennyező anyagokat távolítják el, amelyek mérgeznék az élővilágot. A harmadik fokozatban azoktól a szennyezőktől tisztítják meg a vizet, amelyek ugyan nem mérgezőek, de olyan többlettápanyagot tartalmaznak, amelyek megváltoztatnák annak az élővíznek az állapotát, ahová bekerül a tisztított víz.

A megyében 1995 óta nem épült olyan szennyvíztelep, ahol nincs harmadik fokozat, és hamarosan az utolsó két olyan megyei létesítményt is korszerűsítik, ahol csak második fokozat érhető el.