Sok gondot okoznak a városi galambok

Mezőberényben éppen a közelmúltban szereltek fel akusztikus galambriasztót a városháza tetejére, hogy ezzel is igyekezzenek távol tartani ezeket a szárnyasokat a hivataltól. A készülék különböző ragadozó madarak hangját utánozza.

– Rengeteg a galamb. Összepiszkítják az épületet, amelynek különösen a vakolata és a bádogrésze rongálódik – nyilatkozta Siklósi István polgármester. Mint elmondta, régóta keresik a megoldást, hogyan lehetne elejét venni a madarak inváziójának.

– Próbáltuk befogatni a galambokat, de kevés sikerrel jártunk – ecsetelte a településvezető. – Műsólyommal is próbálkoztunk, de ez is csak néhány napig volt hatásos. A közelmúltban döntöttünk úgy, hogy megpróbálkozunk az akusztikus készülékkel, tökéletes hatása azonban annak sincs. Még egyetlen más lehetőséget vázoltak fel a szakemberek, a tüskék telepítését, de ezzel kapcsolatban is ellentmondásosak a vélemények. S a városháza esetében nehezíti a helyzetet, hogy a tetőszerkezet viszonylag bonyolult kialakítású, a tüskéket nem egyszerű kirakni.

Siklósi István elmondta, a madarak fészkét a galambászok sem találták meg a közelben, ami azt jelentheti, hogy azok két-három kilométerre is lehetnek a hivataltól. A polgármester megerősítette, hogy ha nem is hasonló mértékben, de lakásoknál, például a ­Békési úti önkormányzati bérlakásoknál is gyakran és nagy számban ülnek meg a galambok.

Boldog Gusztáv természetvédelmi mérnök a jelenséggel kapcsolatban elmondta, a galambok a rendelkezésre álló forrásokat használják ki.

– A városokban egyaránt megtalálják a fész­kelőhelyeket, az élelmet és a biztonságot – fogalmazott a szakember. – A településeken számos olyan épület létezik, elsősorban padlások, ahová befészkelhetik magukat, de akadnak például Békéscsabán olyan tömbházak is, amelynek lakásait kezdetben úgy alakították ki, hogy cserépkályhákkal fűthessék azokat. A fűtési rendszer természetesen átalakult, a kémények vagy azok maradványai viszont szintén alkalmasak fészkelőhelynek.

Boldog Gusztáv megerősítette, hogy a riasztás valóban csak néhány napig hatásos, a madarak azt követően hozzászoknak, és a kezdeti ijedtségük elmúlik.

– Valóban sok a galamb, bár drámai emelkedés talán nem tapasztalható – tette hozzá. – Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy házi állatokról beszélünk, így kis túlzással annyi van belőlük, amennyit mi szeretnénk. Lehet csökkenteni a számukat, de ahhoz a fészkelőhelyeket kell felszámolni. A galamboknak jelenleg nincs különösebb szerepe természetvédelmi szempontból, bár a ritkán megjelenő sólymok számára táplálékul szolgálnak. A városok éppen ezért biztonságot jelentenek nekik, hiszen ott nem nagyon vannak ragadozók. Az utcapiszokban táplálékot is találnak, de az sem okoz gondot a galambok számára, hogy a földekre kirepüljenek élelmet keresni.

Összefogásra lenne szükség

Braunné Bucsai Julianna, a Gyulai Társasházkezelők és Társasházak Szolgáltató Egyesületének elnöke elmondta, valóban nagy probléma a galambok jelenléte.

– Mi is számos módszerrel próbálkoztunk már a befogásuktól és elszállításuktól kezdve a galambtüskék alkalmazásáig – ecsetelte a szakember. – Ez utóbbit mi is gyártattuk le, és meggátolta, hogy a madarak épületek szélén tartózkodjanak. Ezután azonban átköltöztek az erkélyekhez, amelyek közét szintén lehálóztuk. A befogás sem hozott eredményt, idén ismét ugyanannyi a galamb, mint korábban volt. Sajnos az üres lakások környéke és erkélye kedvező körülményeket biztosít számukra. A madarak ürüléke rendkívül kellemetlen és veszélyes, fertőzést okozhat és esős időben csúszóssá is válhat.

– Az eddigi erőfeszítéseink eredménytelenek voltak, azt hiszem, hogy csak a közös gondolkodás, összefogás segíthet – fogalmazott Braunné Bucsai Julianna.