Védik a sertéseket, kilövik a vaddisznókat

A Nébihnél elmondták, minden megyére, így Békésre is az ASP felszámolásának mentesítési terve vonatkozik. Ez egy adott terület kockázati besorolásának megfelelően tartalmazza azokat az utasításokat, amiket a járvány felszámolása érdekében ez idáig bevezettek. A végrehajtás minden érintett (vadászok, sertéstartók, állatorvosok) számára kötelező.

– Állategészségügyi hatóságként elsődleges célunk a házisertés-állomány védelme – hangsúlyozták. – Az afrikai sertéspestis továbbterjedésének megakadályozására Békésben is szükséges a vaddisznóállomány sűrűségének csökkentése. Az elérendő cél a maximum 0,5 vaddisznó/km2. Az alacsony állománysűrűség ugyanis nem kedvez a vírus terjedésének.

Zuberecz Tibor megyei fővadász hozzátette, Békés megye közepes és magas kockázati besorolású területein a vadászati tervben szereplő, kilövendő vaddisznók számának kötelező növelését rendelte el a Nébih a vadászatra jogosultak számára. Ez kocák esetében plusz 30, az egy év alatti vaddisznók esetében plusz 25 százalék.

A Nébihnél kiemelték, mivel a betegség kizárólag vaddisznókban van jelen, és házisertés-állomány nem érintett, így jelenleg – az állatszállítás általános szabályait betartva – Békésből az ország más területére élő házisertések korlátozás nélkül szállíthatók. A megye magas kockázatú területéről az országhatáron kívülre történő szállítás esetén azonban egyéb feltételeknek, előírásoknak is meg kell felelni (kötelező vizsgálatok, vérvétel, minimum 30 napos telepen tartás).

– A legnagyobb veszélyforrás az ember, és a fertőzött területekről számtalan vendégmunkás érkezik Magyarországra – mondta el a Magyar Nemzetnek Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke. – Ukrajnában és Romániában bevett gyakorlat, hogy a gazdaságok, ha a közelükben megjelenik a fertőzés, azonnal „behűtőzik” a jószágokat. Így könnyedén bejuthat a forgalomba fertőzött hús anélkül, hogy bárki is tudna róla. Mivel a betegség az emberre nem veszélyes, így bátran lehet fogyasztani a fertőzött húsból. Az ételmaradék ugyanakkor továbbadhatja a kórt az arra fogékony állatoknak, például az urbanizálódott vaddisznóknak, amelyek a szemeteseket is gyakran felforgatják.

A Nébihnél elmondták, a sertéstenyésztők aggályait megértik. A betegség terjedésében valóban rendkívül komoly szerepet játszik és nagy veszélyt jelent a felelőtlen emberi magatartás. Éppen ezért a különböző járványügyi intézkedéseken túl nagy hangsúlyt fektetnek az érintettek tájékoztatására, felvilágosítására, és térítésmentesen fertőtlenítőszereket is biztosítanak.

A Nébihnél közölték, hogy fontos a határőrök által végzett munka, akik a személyes poggyászok ellenőrzése során kiszűrik a harmadik országokból származó, állati eredetű élelmiszereket. Ezek behozatala ugyanis az EU területére még saját felhasználásra is tilos.

Vérzéssel jár

Zuberecz Tibor kérdésünkre hangsúlyozta, hogy az afrikai sertéspestisnek jellegzetes tünetei vannak. Vérzéssel jár főleg a testnyílásoknál, a fülnél, orrnál, végbélnél.

A tapasztalatok szerint, ahol vékonyabb a bőr – például a comb belső felületén vagy az állat hasaalján – vöröses-lilás elszíneződések jelenhetnek meg. Hozzátette: a betegség hányást és hasmenést, magas lázat is okozhat.

Fertőtlenítés

Zsótér László, a kunágotai Bercsényi Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, négyesmentes telepként működnek – négy alapbetegséget kell megelőzniük –, tehát fokozott állategészségügyi előírásoknak kell megfelelniük nap mint nap. Ez vonatkozik a többszöri fertőtlenítésre a telepen, valamint a kimenő és beérkező járművekre is. A dolgozóknak a szükséges higiéniai szabályokat be kell tartaniuk.

Borítókép: BMH.