Tovább bővült a legnagyobb Munkácsy gyűjtemény

A Magyar-Román Határmenti Konferencia története hosszú évtizedekre vezethető vissza. A Munkácsy Mihály Múzeum még az 1990-es években vette fel a kapcsolatot a nagyváradi és az aradi múzeumokkal.

– Mivel a kultúrának nincsenek határai, ezért úgy gondoltuk, hogy a közös munka hasznos lehet mindannyiunk számára – fogalmazott Martyin Emília, a múzeum tudományos-muzeológiai osztályvezetője.

Hozzátette, az elmúlt évek alatt megismerték egymás gyűjteményeit, közös kutatásokat végeztek, kiadványokat és kiállításokat cseréltek. De míg a korábbiakban inkább történeti vagy néprajzi tematikájúak voltak ezek a konferenciák, idén, Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulója alkalmából a művészettörténeti tárgyi előadásokból gyűjtöttek össze egy csokorra valót a szervezők.

Az egész napos eseményen művészettörténészek, történészek, etnológusok a legfrissebb kutatási eredményeikről tájékoztatták a közönséget, illetve megosztották a kutatásaik során szerzett tapasztalataikat, módszereiket.

Dr. Marius Lazurca, Románia budapesti nagykövete a megnyitón úgy fogalmazott, hogy a konfliktusoktól eltekintve nemzeteink könnyen megértették egymást.

– A mai esemény is azt bizonyítja, hogy a két ország között megvan az az akarat, hogy kifejezzék közös múltjukat, amely egy közös jövő alapját képezheti – emelte ki a nagykövet.

A város nevében dr. Bacsa Vendel jegyző szintén a két ország közötti együttműködésre hívta fel a figyelmet.

– A hosszú évek alatt Békéscsaba és a román határ menti települések között jó és többirányú kapcsolat alakult ki. A kultúra, a sport és a gazdasági élet területén is együttműködünk – hangsúlyozta.

A Munkácsy Mihály múzeum igazgatója, Ando György elmondta, egy múzeum életében az egyik legfontosabb esemény, amikor újabb darabbal gyarapodik a gyűjteménye.

– A mai napon pedig tovább bővül az 571 tárgyat tartalmazó Munkácsy hagyaték – ecsetelte az igazgató.

Fekete Károly, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke Munkácsy Mihály két gyászjelentését ajánlotta fel az intézménynek.

– Az egyik az Országos Szépművészeti Társaságnak, a másik pedig a festő özvegyének, Cécile Papier de Marchesnek és a Reök családnak a gyászjelentése – ismertette az elnök.

A másik tárgy egy 140 éves katalógus, amelyben az eladásra kínált festmények szerepelnek, köztük több jelentős Munkácsy Mihály-kép is. Sarnek Tamás, műgyűjtő nemrég, egy Franciaországi aukció során bukkant rá a ritka füzetre.

– Akkoriban általában egy-két katalógus készült, amelyek mindig a bemutató termekben voltak, és a vevők ebből tudtak választani. Kész csoda, hogy Franciaországában rábukkantam erre a rendkívüli emléktárgyra – tette hozzá a műgyűjtő.

Az esemény zárásaként kora este Baji Miklós Zoltán (BMZ) Műugrás a Metafizikai Térbe című kiállítása is megnyílt a közönség előtt.

Tovább él a Munkácsy kultusz

Gyarmati Gabriella művészettörténész elmondta, Munkácsy Mihály fiatal, névtelen festőművészként indult el Békéscsabáról, de hamar Európa egyik legismertebb, legkeresettebb művészévé vált.

– A Békéscsabaiak minden lépését, ecsetvonását követték. A helyi és az országos sajtónak is kedvenc témája volt, hogy a művész milyen képeket festett, mit és hol állított ki, hova utazott, mely nemes ügy támogatására ajánlott fel festményt. A festőművészt, mikor harminc évesen a Viharsarokba érkezett, úgy fogadták, mint egy legendát. Majd halálának évében a Békéscsabai Múzeum-Egyesület megkereste a festő özvegyét, Cécile Papier de Marchest, hogy a Munkácsy-kultusz ápolásának segítésére ajándékozzon festményt a csabaiaknak. A 441 darabos gyűjtemény 1930-as évek elején érkezett kalandos úton Békéscsabára – ismertette a művészettörténész.