Megyeszerte megemlékezéseket tartottak

Az aradi vértanúkra emlékeztek Békéscsabán

Az aradi vértanúk előtt tisztelegtek vasárnap délután Békéscsabán. Az ünnepi program az aradi vértanúk ligetében vette kezdetét, ahol a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait.

Ezután az emléknap a Csabagyöngye Kulturális Központban folyatódott. Szavas Péter polgármester ünnepi beszédében elmondta, ma nem kell életünket áldozni a szabadságért, a mi feladatunk azonban nem kevésbé fontos. – Az emlékezés kötelessége a miénk. Az hogy megálljunk egy pillanatra, és fejet hajtsunk. Ha a kivégzett mártírok onnan fentről letekintenek, lássák azt, hogy a magyar haza örökké emlékszik a hőstetteikre. Emlékezzünk hát kegyelettel, és hajtsunk fejet a mai napon Batthyány Lajos, Magyarország miniszterelnöke és az Aradon kivégzett 13 magyar honvédtábornok előtt – fogalmazott.

A rendezvény a Ki szívét osztja szét című táncszínházi produkcióval ért véget, amelyet az Aradi Kamaraszínház és a békéscsabai Tabán Táncegyüttes előadásában, Varga Miklós énekes főszereplésével láthattak az érdeklődők.

Válaszúthoz érve helyesen döntöttek

Az 1848-49-es szabadságharc vezetői, a tisztek történelmi válaszút előtt álltak, és gondolkodó emberként döntöttek amellett, amiről úgy gondolták, hogy helyes, amivel lelkiismeretük egyet tudott érteni – fogalmazott prof. dr. Csikány Tamás ezredes. A Honvédelmi Minisztérium Oktatási, Tudományszervező és Kulturális Főosztályának főosztályvezetője a gyulai Honvédtiszti emlékhelynél tartott vasárnapi megemlékezésen elmondta, a későbbi hősök, vértanúk kiálltak a magyarországi változások támogatása mellett, felismerve azok társadalmilag és nemzetileg is haladó voltát. Látták, hogy az összeállt fiatal honvédsereg olyan közösség, amely elszánt és morálisan is lényegesen a császári hadsereg felett áll.

– Az 1849-es tavaszi hadjárat a világtörténelem egyik legcsodálatosabb sikere volt. Az alig néhány hónap alatt összehozott honvédsereg legyőzte a világ egyik legnagyobb és legjobb hadseregét – tette hozzá. – A császár ezután az óriási szégyen után kért segítséget az oroszoktól, aminek eredményeként a cár 200 ezer embert küldött 60 ezer fős tartalékkal hazánkba. Ekkora orosz hadsereg a világtörténelemben még soha nem mozdult meg korábban. A szabadságharc végén következett a végtelen, kegyetlen megtorlás. Dr. Csikány Tamás hangsúlyozta, mindez szomorúságot jelent a szívünknek, lelkünknek, de 1848/49 hősei csodát tettek.

– Persze az 1849 augusztus 22-23-i gyulai eseményektől Aradig más a történet – ecsetelte. – A tragikus, igazságtalan, koncepciós perek időszaka egész Európát lesújtotta. Az aradi vértanúkra emlékezve azonban a választásuk az egyik legfontosabb üzenet.

A megemlékezésen közreműködött, emlékműsort adott Rékasi Károly színművész, az MH Szolnok Helyőrség Zenekar, a ROLE zenakar, a Magyar Katonai és Huszár Hagyományőrző Szövetség, az Erkel Ferenc Vegyeskar. Az esemény végén a megjelentek koszorúkat helyeztek el az emlékhelyen.

Az orosháziak is harcoltak

Napra pontosan 170 évvel ezelőtt, kora hajnalban tizenhárom jeles férfinak már csak órái voltak hátra. A legtöbben levelet írtak. Búcsúztak. Néhány órával később mindannyian halottak voltak – kezdte emlékező beszédét a polgármester vasárnap a 13 aradi vértanú tiszteletére. Dávid Zoltán kiemelte, az orosháziak is kivették a részüket a harcokból, hadba vonultak. Akik itthon maradtak, segítettek.

– Meghozták az orosháziak is az áldozatot, mert hittek a magyar szabadságban. Az életükkel fizettek ezért a hitért. Orosháza első tiszti áldozatát, Mikolay Albertet, Mikolay István evangélikus lelkész fiát 1849 februárjában érte halálos lövés a szabadságharcban. És őt még sok orosházi követte. A megtorlás pedig az orosházi honvédeket sem kímélte – emlékeztetett a városvezető a helyi történésekre, s emlékeztek a művelődési házban a résztvevők mindazokra, akik összefogtak hazánkért.