Az irodalmárok magányossága: elkezdődött Gyulán a szabadegyetem

Magányos műfaj-e az irodalom? Persze, hogy az. Már, ami az alkotás folyamatát illeti. Így vannak ezzel más művészeti ágak képviselői is – fogalmazott megnyitóbeszédében Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy amint kilépnek a műhely teremtő félhomályából a reflektorfénybe, vállalniuk kell az alkotás közösségszervező képességét is.

– S nem csupán egy-egy mű előterében lelhetünk társakra, hanem olyan irodalmi-kulturális programokon, amilyen a mostani szabadegyetem is, ahol a sok-sok magány ágai összeérnek, és adott esetben össze is kapaszkodhatnak. Az alkotó magány termékenyítő energiái így megsokszorozódhatnak – ecsetelte Szentmártoni János. Mint mondta, az íróakadémia nem könnyű, de rendkívül nemes feladatra vállalkozott, amikor elindította tehetséggondozó képzését.

– A program nem csupán esélyteremtő, de megmutatja, hogy miként lehet elefántcsonttornyainkból kilépve megállni a helyünket a 21. század kihívásai közepette is, úgy, hogy közben ne kelljen megalkudni vagy hátat fordítani hivatásunknak, amelyet nem éppen a piacképes foglalkozások közt tartunk számon – folytatta a gondolatot. Szólt arról, hogy az akadémia a szépíró tagozattal indult, a második évben a kritikus műhellyel bővült, a harmadik évben színházi kurzus is indult, idén pedig az elsőköteteseknek is kiírtak pályázatot. A szervezet kiadót is működtet, és már 57 könyvet tett le az irodalom asztalára. Szerzői közül többen már rangos díjak birtokosai.

Szentmártoni János kitért az akadémia irodalmi-kulturális kapcsolataira is. Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia anyaországi melléklete tizennégy megyében lát napvilágot heti rendszerességgel, 260 ezer példányban. Erdélyben tizenegy heti- vagy napilap mellékleteként havonta 40 ezer példányban kerül a családok asztalára, míg a Vajdaságban a Magyar Szó havonta 20 ezer példányban teríti a magyarság körében. Beindítás előtt áll a Felvidéki és a Kárpátaljai Helyőrség is.

Orbán János Dénes Magyarország Babérkoszorúja díjas író-költő elmondta, talán a legerősebb évfolyam kezdte meg a munkát idén az íróakadémián.

A szabadegyetem első programjának részeként az érdeklődők Bolygópályák címmel életút-beszélgetést hallgathattak meg Mezey Katalin Kossuth-díjas író-költővel. A szerzőt Orbán János Dénes kérdezte, megidézve az 1960-as éveket, a Kilencek költőcsoport legendás alkotását, az Elérhetetlen föld című antológiát. A Nagy László előszavával ellátott kötet kezdetben a kor kultúrpolitikájának „Tilt” besorolása alá esett, végül 1969-ben szabad utat kapott. A kilencek az egykori bölcsészhallgatók irodalom köré fonódó alkotócsoportja, tagjai a hatvanas évek második felében összefogtak, és elhatározták, hogy egy versantológiában közösen juttatják szóhoz a nemzedéki öntudatot. Orbán János Dénes hangsúlyozta, a kötetnek nagyon erős irodalom- és politikatörténeti jelentősége is volt. Mezey Katalin egyebek mellett felelevenítette a korszakot jellemző kettősséget, amit a Szovjetuniót akkor elért olvadás és a hazai szigor jellemzett.

– Nehéz volt a megjelenés, de valamilyen önmozgása lehetett a fiataloknak – fogalmazott. A beszélgetés további érdekességeket érintett.

Nagy nevek érkeznek Gyulára

A szabadegyetem számos érdekes programmal folytatódik. Pénteken 10 órától például És Rómeó és Júlia címmel Nagy-Kálózy Eszterrel, illetve Rudolf Péterrel találkozhat a közönség. Este fél kilenctől Keresztes Ildikó ad koncertet, ahol Baricz Gergő lesz a meghívott vendég. Szombaton Szerelmes Budapest címmel Fráter Zoltán irodalomtörténész előadását hallgathatják az érdeklődők, délután háromkor pedig Pesti csillagok című dokumentumjátékának felolvasószínházi bemutatója lesz látható.