Feloldják a gyermekek félelmét

Egy kis helyiség, abban két nagy asztal, néhány ember és remek hangulat – ez fogadott a minap Sarkadon, a Vasút utcában, a református szeretetszolgálat mondhatni gyárában. Kiss Tamás rehabilitációs mentor elmondta, a rehabilitációs foglalkoztató jelenleg 26 megváltozott munkaképességűnek biztosít munkát, a létszám azonban rövidesen gyarapodhat, vannak jelentkezők, így akár a harmincat is elérhetik, túlléphetik. A dolgozók főleg sarkadiak, valamint környékbeliek.

Van délelőttös és délutános műszak, vannak férfiak és nők, akik négy-hat órában tevékenykednek. Bár csinálnak mindent, az irattartóktól a hamburgerekre való zászlókon keresztül a parfümöstasakokig, a fő csapásirányt most a plüssmackók készítése jelenti, összesen 20 ezer darabot vállaltak, amiből pár ezret már el is készítettek, és ingyenesen átadtak a mentőknek. Naponta háromszáz kerül a szállítódobozokba, rövid fejszámolás után kiderül, egy ember körülbelül nyolcat, tízet gyárt le egy nap leforgása alatt.

Mindenkit egy-egy munkafolyamatra osztottak be. Bár elvileg a férfiakra hárulnak a fizikailag valamivel megterhelőbb részek, mint a szabás, a nőkre pedig a kézügyességet, az aprólékos munkát igénylők, a gyakorlatban ez nincs mindig így, csinál mindenki mindent.

A dolgozók elmondták, hogy ugyan volt egy tanfolyam, nem volt szükség előképzettségre, azok is nyugodtak lehetnek, akik esetleg legutóbb technikaórán találkoztak tűvel és cérnával.

Mindenki ráérzett arra, hogy mit kell csinálni. Érdekesség, ők maguk ellenőrzik le, hogy a macik megfelelnek-e a követelményeknek, akármi nem kerül ki a kezük közül. Kiss Tamás ki is emelte: a mackók kiérdemelték a CE-tanúsítványt, vagyis adhatók a gyerekeknek, igazi játékoknak számítanak.

Az egyedi, melegséget, puhaságot, szeretetet árasztó maci Hellenbach Gabriella textiljáték-tervező iparművész alkotása. Az alapját egy plüssanyag képezi. A dolgozók mutatták, hogy az anyagra rákerül egy rajz, ami alapján két réteget összevarrnak, ekkor teszik rá a címkét is. Azon látható a református szeretetszolgálat, a mentőszolgálat logója mellett az, hogy aki megveszi a mackót, az a vásárlással segítséget nyújt.

A munkafolyamatra visszatérve: az összevarrást követően kifordítják a mackót, majd megtömik – méz és málna helyett 37-39 grammnyi vattaszerű anyaggal, és van egy mérleg, aminek segítségével leellenőrzik, valóban annyi került-e a fejbe, a testbe, a kezecskékbe és a lábacskákba. Ezek után jöhet az orr és a szemek felvarrása, valamint a kezekre tépőzár is kerül. Így a medve összekulcsolhatja azokat, és ha minden rendben, akkor annyira egyensúlyba kerül, hogy megtámasztás nélkül is megáll.

Plüssállatok vigasztalják a kis betegeket

A sarkadi mackógyár munkatársai elmondták, a játékokba a lelküket is beleteszik. Bár minden munkát szívesen vállalnak és csinálnak, a medvegyártás különösen kedves számukra, mivel rendkívül kreatívan alkothatnak. És tudják, hogy a játékok a mentőautókba kerülnek, vigasztalást nyújtanak majd a beteg gyerekeknek. Sőt, rászoruló gyerekeknek is jut a plüssmackókból, akik számára ez jelenti az egyetlen játékot. Az sem elhanyagolható szempont számukra, hogy a munka során végig jó társaságban vannak, ugratják egymást.

Kiss Tamás elmondta, a sarkadi foglalkoztatóban nem csak munkát és ezzel jövedelmet biztosítanak a dolgozóknak. Mindegyikükkel egyénileg, személyre szabottan is foglalkoznak, segítik őket az ügyek intézésében, beszélgetnek velük. Összességében tehát lelkileg is támogatják a munkatársaikat, ami a fizikai gyó­gyulásukban ugyancsak fontos, lévén a legtöbben azért megváltozott munkaképességűek, mert valamilyen egészségügyi problémával küzdenek.