2019.04.23. 18:47
Nem először adhatott el döghúst a kötegyáni házaspár
Továbbra is téma Kötegyánban, hogy egy házaspár feldolgozott egy elpusztult szarvasmarhát, és hogy annak húsából többen fogyasztottak. Bár a lépfene emberről emberre nem terjed, a településen tartanak a betegségtől, információink szerint többeket kezelnek Kötegyánban és Sarkadon is. Úgy tudni: a házaspár rendszeresen vásárolt dögöket, azok húsát mindenfelé értékesítették. A helyszíni vizsgálat során mintavételezés történt, a laborvizsgálat eredménye alapján a hús lépfene baktériummal fertőzött, azonban járvány nincs.
Azt hallottam, hogy egy gazdánál elpusztult egy szarvasmarha, és ahelyett, hogy elszállíttatta és leadta volna a sarkadi dögtelepen, ami nagyjából 60 ezer forintba került volna, inkább odaadta az érintett családnak. A férfi és a nő feldolgozta a dögöt, majd a hús a fél falu asztalára került – mondták kérdésünkre a kötegyániak, akik azt is tudni vélik, hogy a tetem fejét és bőrét a legelőn szórhatták szét.
Hozzátették, hogy tudomásuk szerint a házaspár rendszeresen összeszedte az elhullott jószágokat a környéken, hogy azok húsát a feldolgozás után értékesítse, de ők soha nem ettek a húsokból. A pletykák szerint nemcsak Kötegyánba, hanem Sarkadra, sőt a megyehatáron túlra is jutott a húsokból; és magánemberek mellett henteseknek, vendéglátóhelyeknek is szállítottak.
Azt is részletezték, hogy információik szerint a település szélén lévő tanyánál jelentős fertőzöttséget mutattak ki a hatóságok, mint ahogy a család házánál is, ami a falu központi részén található. Sőt, lefoglaltak mintegy 240 kilogrammnyi húst, ami nemcsak az elpusztult szarvasmarhát, hanem sertést is tartalmazott. Azt is beszélik: a házaspár rendszeresen adott el kétes eredetű húsból készült kolbászt.
A kötegyániak most tartanak a lépfenétől – más néven anthraxtól –, a fertőzésveszélytől. Azért, mert bár lehet, hogy a családtól megvásárolt vagy ajándékba kapott húst hőkezelték, előfordulhat, hogy a lépfenét okozó baktériumot nem tudták teljesen elpusztítani, az lappang, és amikor esetleg egy megfázás miatt legyengül az immunrendszer, elkezd dolgozni a szervezetben. Sőt, megeshet az is, hogy a fertőzött húst nyersen kidobták, amiből akár kutyák, macskák is ehetnek.
Azt is beszélik, hogy Kötegyánban és Sarkadon is többeket kezelnek már lépfene gyanúja miatt. Az érintettek azonban nem hajlandók beismerni, hogy a családtól vették vagy kapták a húst, szégyenkeznek, illetve a házaspár sem szeretné kiadni a megrendelőket. Ezzel cseppet sem segítik a hatóságok tevékenységét és azt, hogy megszüntethessék a fertőzésveszélyt. Fontos ugyanakkor tudni, hogy – mint az a Nébih oldalán olvasható – a betegség emberről emberre nem terjed.
A kötegyániak szerint a dög feldolgozása közben fertőződtek meg a házaspár tagjai: a nő megvágta, a férfi pedig meghorzsolta magát. A feldolgozás után nagyjából két héttel jelentek meg a gyulai kórház bőrgyógyászatán, ahonnan rögtön a fertőző osztályra kerültek, a gyorsteszt ki is mutatta a lépfenét. Tudomásunk szerint mások egyelőre nem kerültek kórházba lépfenegyanú miatt, és a házaspár is egyre jobb állapotban van.
A Békés Megyei Kormányhivatal az értesülést követően azonnal járványügyi nyomozást rendelt el. Kiderült, hogy a lépfene betegség gyanújával kezelt kötegyáni házaspár egy elhullott szarvasmarhát dolgozott fel. A helyszíni vizsgálat során mintát vettek, a laborvizsgálat eredménye alapján a hús lépfene baktériummal fertőzött.
Az érintett ingatlanok esetében helyi járványvédelmi zárlat került elrendelésre, egyben megtörtént az ingatlanoknál lévő állatok védőoltással történő ellátása is. A feldogozott állat húsát fagyasztószekrényben tárolták, amiből többen is fogyasztottak.
A kormányhivatal kiértesítette és tájékoztatta az érintett háziorvosokat. Azok, akik a feldolgozásban részt vettek, vagy az elhullott állat húsából kaptak illetve fogyasztottak, megkapták a szükséges egészségvédelmi utasításokat, valamint járványügyi megfigyelés alatt vannak. Az előzetes vizsgálatok eredménye alapján a további érintett hatóságok értesítése is megtörtént.
A kormányhivatal bevonva a társhatóságokat is, egy összevont ellenőrzés keretén belül elvégezte az érintett ingatlanok fertőtlenítését, valamint a lefagyasztott fertőzött húsokat megsemmisítésre elszállíttatta.
A lépfenét, vagyis anthraxot egy baktérium okozza, és a betegségre leginkább a kérődzők, köztük a szarvasmarhák a fogékonyak – olvasható a Nébih oldalán.
Általában legelés közben, a takarmánnyal vagy a rossz minőségű – például talajvizet is tartalmazó – vízzel vehetik fel a baktérium rendkívül ellenálló, spórás formáját. A spórásodáshoz levegő szükséges, így az elhullott állatok tetemében nem képződik addig spórás baktérium, amíg a testet fel nem boncolják. A húsevők a lépfenében elhullott állatok testének, testrészeinek elfogyasztása során fertőződnek. A betegség emberről emberre nem terjed.
A lépfene az embert is megbetegíti. Főleg a hentesek, vágóhídi dolgozók fertőződhetnek meg, de házi vágást követően előfordulhat hús közvetítette lépfene is. A betegség típusai közül a bőrlépfene a leggyakoribb, a bőr megsebzésével alakul ki. Először egy piros göb – papula – keletkezik, amelyből később hólyag jön létre. A hólyag felfakad és sötétbarna vagy fekete pörk képződik, aminek környéke vizenyősen-véresen beszűrődik.
Előzmények:
