Közeleg a húsvét, indul a sonkaroham

Ottlakán György gyulai hentes elmondta, hiába kevesebb a hús a füstölt lapockán, mint a füstölt sonkán, a vásárlók a pénztárcájuk alapján döntenek, tehát többen viszik az olcsóbbat.

– Míg mi a házi sonkánál a sózással elvesszük a vizet, addig a gyorspácolású termékeknél hozzáadják. Emiatt többet is nyom az áru, nem véletlen, hogy a húsvéti sonkák között kilónként akár ezer forintos különbség is lehet – hangsúlyozta Ottlakán György. – A minőségre nagyon odafigyelünk, a vásárlót meg kell tisztelni, becsülni. Rossz árut csak egyszer lehet eladni, de az igazi hentesek ragaszkodnak ahhoz, hogy a legjobbat adják a vevőknek.

Knyihár Mihály békéscsabai hentes családi gazdaságban állítja elő a húskészítményeket. Nemcsak húsvétra, de ezt az ünnepet kiemelten kezeli.

– Nálunk Lóci, a kétéves kisunoka már tesztelte a húsvéti vastagkolbászokat, és olyan jóízűen falatozott belőlük, hogy ez is meggyőzött, bátran állhatunk ki velük a vásárlók elé – mondta mosolyogva a nagyapa. Hozzátette: fia, ifjabb Knyihár Mihály is oszlopos tagja a vállalkozásnak, melynek termékei a Hagyományok– Ízek–Régiók védjeggyel is rendelkeznek. Természetesen a támaszsonka az igazi, mely addig ér a földtől, hogy rákönyökölhet a vásárló, és legalább 10-15 kilót nyom.

– A parasztsonkát sózzuk, pácoljuk, füstöljük, majd legalább hat hétig érleljük. Ezalatt 35-40 százalékot is veszít a súlyából, a só kiveszi a vizet – ecsetelte Knyihár Mihály. – Ha kisebb darabokra vágjuk, és úgy sózzuk be, akkor kevesebb idő is elég az érleléshez.

Ifjabb Knyihár Mihály kifejtette, olvasmányai alapján régen a csabaiak nemcsak azért készítették erősre a vastagkolbászt, mert így szerették, hanem azért is, hogy a gyerekek és a család nőtagjai ne egyenek belőle egyszerre olyan sokat. Ma már viszont csemege, csípős és erős kolbászt is előállítanak, mert eltérő a vevők ízlése.

Knyihár Mihály és a szintén csabai hentes, Sebestyén Antal is elmondta, hogy az árakban nagy eltérés nincs a hagyományos termékek között. Ugyanakkor a gyorspácolt, vákuumozott sonkák jóval olcsóbbak.

– Nincs azzal baj, hogy ilyen termékek is jelen vannak a piacon, de a vevő annyit várjon el ezektől, amennyivel olcsóbbak a hagyományos eljárással készült sonkáknál – emelte ki Sebestyén Antal. – A gyorspácot befecskendezik a húsba, és a vákuumfólia tartósít. Tehát ha kinyitjuk a csomagolást, vizes lesz a hús, és pár napon belül el kell fogyasztani, másként megromlik.

A parasztsonkát előnyben részesítők szerint a sonkalében megfőzött tojás és kolbász is sokkal finomabb. Akik a sonkát nem tudják megfizetni, azok a füstölt csülköt viszik. Megfőzve ugyanolyan finom, csak csontosabb és kisebb.

Knyihárék így főzik a sonkát

Knyihár Ágnes megosztotta olvasóinkkal, hogy ők miként főzik a sonkát. Egy éjszakára hagyják kiázni. Ezután hideg vízben felteszik főni. Vöröshagymát, fokhagymát, borsot és babérlevelet tesznek a vízbe. Forrástól takarékra veszik a lángot, és gyöngyözve főzik a sonkát kilónként legalább egy órát. A kisebb, darabolt sonkákat kilónként másfél vagy akár két órán át is főzni kell. Knyihár Ágnes felhívta a figyelmet arra, hogy a húsvéti sonkát semmiképpen se főzzük kuktában. Szánjuk rá az időt, megéri. A kötözött sonka hálóját még langyosan szedjük le. A sonkát hagyjuk a vízben kihűlni.

Szűcsné Schmidt Anna csabai szakács elmondta, húsvétra különleges sonkát készít. A házi sonkát a főzés után ledarálja, így minden része hasznosul, másként a gyerekek a zsírosát nem ennék meg. Formázva konyharuhába csavarja és lepréseli, ezt követően szépen szeletelhető. Az ünnepi asztalra újhagyma, piros retek, zöldpaprika is kerül, ezek tavaszi színeikkel jó hangulatot is teremtenek.