Bekerült az édesvízi haltenyésztés az Európai Unió politikái közé

Mérföldkőhöz érkezett a magyar édesvízi haltenyésztés fejlesztése az Unióban – jelentette ki Erdős Norbert fideszes EP-képviselő az uniós halászati politikáról szóló plenáris szavazást követően Brüsszelben. A politikus hozzátette, végre az Európai Unió is kulcságazatként tekint az akvakultúrára, hiszen felvette a pénzalap elnevezésébe az akvakultúra szót, sőt külön nevesíti a magyar vidéknek fontos édesvízi haltenyésztést.

A békés megyei képviselő emlékeztetett, hogy egy friss uniós tanulmány szerint az akvakultúra ágazatban a 2014-es évhez képest 2016-ra a bevételek megduplázódtak, s a foglalkoztatás is növekedett. A haltenyésztésnek továbbá komoly munkahelyteremtő képessége van a vidéken élő polgárok számára, ezért ide kell helyeznünk a hangsúlyt a halászati politikán belül. Az édesvízi haltenyésztés az élelmezésbiztonság megerősítésén és a vidéki foglalkoztató szerepén túl jelentős környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújt, hiszen hozzájárul a természeti környezet sokféleségéhez, az optimális vízkészlet gazdálkodáshoz, a tájkép formálásához és az árvíz elleni védekezéshez.

A politikus rámutatott, hogy a parlamenti jelentés tervezetéhez 1028 képviselői módosító indítványt nyújtottak be a képviselők, ebből ő maga 114-et. Erdős kiemelte, komoly eredmény a magyar vidék, különösen a magyar haltenyésztők és horgászok számára, hogy 108 módosító indítványom bekerült a Parlament végső álláspontjába.

Az EP felvette az új uniós halászati politika célkitűzései közé a fenntartható akvakultúra ágazat előmozdítását, valamint a halászati és akvakultúra ágazatok piacainak és a feldolgozóiparnak a megerősítését. Sőt, a tengeri akvakultúra mellett külön megemlítik az édesvízi ágazatot, továbbá a zárt haltenyésztős medencéket és a vízvisszaforgatós, recirkulált tógazdaságokat. – Komoly eredmény, hogy az EP 10%-kal, folyó árakon számolva 7,74 milliárd euróra követeli megemelni a jelenlegi halászati uniós költségvetést, amely jelentős fordulat az Európai Bizottság eredeti, 4,5-os csökkentéséhez képest – jelentette ki a fideszes politikus.

Erdős javaslata szerint az általános tilalomtól eltérően az uniós forrásból gazdaságok átadását lehet majd ösztönözni a fiatal halászok és haltenyésztők számára. Szintén siker, hogy a Parlament jelentése tiltja azon génmódosított halak tenyésztését, amelyek károsíthatják a természeti környezetet, ami összhangban áll a magyar Alaptörvényben lefektetett célokkal.

Az EP Halászati Bizottságának tagja komoly előrelépésnek nevezte, hogy az Európai Bizottság szándékával ellentétben az akvakultúra termelő és élelmiszeripari beruházások vissza nem térítendő támogatásainak megőrzése bekerült a Parlament szövegébe. Ezeket a direkt támogatásokat tehát a jövőben is lehet nyújtani a pályázó vállalkozásoknak.

A néppárti politikus emlékeztetett, hogy a jogszabály szövegét már az új Európai Parlament tárgyalja majd a Bizottsággal és a Tanáccsal. – A magyar vidék és a magyar haltenyésztők érdeke, hogy hiteles politikusok kerüljenek az EP-be. Javaslom mindenki számára, aki a szívén viseli a magyar mezőgazdaság sorsát, hogy menjenek el szavazni május 26-án, s a Fidesz-listára adják a voksukat – emelte ki Erdős Norbert.