Ma is hitet és reményt kell adni

A kiállítás egyszerre hivatott bemutatni az épület és azon keresztül a város, illetve a megye történetének különböző dimenzióit – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Görgényi Ernő polgármester. Mint mondta, a kiállítás megnyitója lehetőséget biztosít arra is, hogy megünnepeljék a nem csak a történetiséget, de a korszellemet is képviselő épület két éven át tartó felújítását.

– A mai gyulai korszellem védi, óvja, élteti értékeinket, de nem volt ez mindig így – húzta alá dr. Görgényi Ernő. A polgármester a Magyar Idők és a Békés Megyei Hírlap szombati számában megjelent írás alapján egy 45 évvel ezelőtti, tanulságos helyi esetet idézett meg.

– 1972-ben került nyilvánosságra az akkori városvezetés megalomán, saját maga által városfejlesztésinek nevezett, valójában azonban településrombolási terve – fogalmazott dr. Görgényi Ernő. – Át akarták építeni a belvárost a történelmi épületek lebontásával, torony- és tömbházak építésével. Erről egy makettet is készítettek, amit egy belvárosi üzlet kirakatába ki is helyeztek. Bár a szocialista államdiktatúra éveiben jártunk, Gyulán ennek ellenére a polgári réteg volt a meghatározó. A makett látványa így kontraproduktívvá vált. A helyi értelmiségiek nyílt levélben fogalmaztak meg tiltakozásukat a városrombolással szemben, a dokumentumot 279-en írták alá. Vita kezdődött, amely odavezetett, hogy törölték a fejlesztési tervet. Annak egyes elemei ugyan megvalósultak, ám sikerült megmenteni a belváros értékeit. A civil kurázsi eredményeként a 80-as években már a hivatalos várospolitika is hajlott az épített és természeti értékek védelmére.

– Napjainkban pedig legfőbb törekvéseink ezek megóvására, tovább örökítésére irányulnak – fogalmazott a polgármester. Ennek kapcsán kifejtette, Gyula gazdasága mára van olyan erős, hogy önerőből is tudnak jelentős összegeket fordítani műemléki ingatlanokra. A mai városházát, az egykori megyeházát is saját erőből újították fel. A beruházás részeként a nyugati szárny nyílászáróit felújították, ahol kellett cserélték, és a homlokzat rekonstrukciója is megtörtént. Megvalósult a keleti szárny felújítása, nyílászáróinak korszerűsítése. A Gerlóczy szárny homlokzatát ugyancsak felújították, nyílászáróit korszerűsítették, s a Petőfi téri homlokzati nyílászárók javítása ugyancsak megtörtént, ahogy mázolás is. A fejlesztés 128 millió forintba került, az önkormányzati önerő mellett a Békés Megyei Kormányhivatal 14,3 millió forinttal támogatta a beruházást, hiszen a járási hivatal is az épületegyüttesben működik. A munkálatok azonban még nem értek véget. Egy 68 millió forint értékű pályázatnak köszönhetően kis méretű naperőművet telepítenek az udvarra, szigetelik a födémet és a pincét. Ezek eredményeként csökkennek a fűtésköltségek és az áramszámla lenullázódhat.

Egyenes, de rögös volt az út

Dr. Kovács József országgyűlési képviselő kifejtette, a kiállítás arra is felhívja a figyelmet, hogy Mátyás király korától egyenes út vezet a mai napig.

– Az út egyenes, de rögös volt – folytatta a gondolatot. – A megpróbáltatások edzettek minket magyarrá, és tettek sajátosan gyulaivá. Gyulainak lenni egyet jelent a felelősségvállalással. A város a vármegye természetes központjaként lett közigazgatási székhely, a kultúra, a gazdaság, az egészségügy központja.

A képviselő szólt a megyeház építkezésének lépéseiről, a „nagy nevek” mellett a csendes százakról, akik jelen voltak a munkálatoknál.

Áttérve napjainkra leszögezte, a város fejlődése napjainkban is folytatódik.

– A beruházások azonban soha nem öncélúak, szolgálják az egész megye és Gyula fejlődését – mondta. Mint kiemelte, a kiállítás nem csak a megyeháza, hanem az egész vármegye története után érdeklődők számára is fontos adalékokat vonultat fel.

A hely szelleme járja át Gyulát

Takács Árpád, a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott megnyitó beszédének bevezetőjében úgy fogalmazott, Gyula városát, az épületeket a genius loci, a hely szelleme járja át.

– Ez az érzés megérint. Itt egyszerre van jelen a tradíció, a hagyományok tisztelete és az innováció – hangsúlyozta. – Gyula történelme Békés megye történelme, és Békés megye történelme Gyula történelme.

Takács Árpád szólt a korukat gondolkodásban, mentalitásban megelőző főispánokról, az újrakezdés szimbólumainak számító Harruckernekről, a múlt dicsőségét és jövő reménységét megtestesítő Wenckheimekről. A megye 1939 és 1944 közötti főispánját, Beliczey Miklóst idézve kitért arra, hogy a közéleti személyiség értelmezésében a magyar szó mást, többet jelentett. A polgári értékek mellett az alföldi tájat, a magyar falut, a magyar paraszt lelkivilágát is ötvözte.

– Olyan hívószavak ezek, amelyek ma is időtállóak. Ezek nélkül nem lehet megérteni sem Békés megye, sem Magyarország történetét – ecsetelte. – Gyula városa mindig a dicsőség, a bátorság és a megújulás szimbóluma volt, holott számos nehézséggel kellett szembenézniük az itt élőknek. Volt, hogy a víz elöntette a területet, Kerecsényi László és katonái a végvári harcok során egyedülállóan hosszú ideig álltak ellent a törökök ostromának, de a gyulaiaknak helyt kellett állniuk a kommunizmus nehéz évei alatt is.

A török elvonulása után Gyula is elnéptelenedett, mindent a nulláról kellett kezdeni. Harruckern János György megszervezte az ipart, a kereskedelmet, a szlovák és német nyelvű lakosság betelepítésével hitet és reményt adott a térségnek. Több tényező miatt is egyértelmű volt, hogy a vármegye központja Gyula lesz, majd a vármegyeháza építése is napirendre került. Persze nehézségek akkor is felmerültek, telket kellett cserélni, majd a munkások is változtak, II. József egy időre megszüntette Békés megye önállóságát, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot követően ismét megbénították a vármegyék rendszerét. Az 1867-es kiegyezést követően Tomcsányi lett a főispán, akinél letették a modern közigazgatás helyi alapjait. Trianon következtében Gyula elveszítette gazdasági hátországának kilencven százalékát. Jött a második világháború pusztítása, majd 1950-ben megfosztották megyeszékhelyi rangjától a várost.

– Gyula azonban az elveszett helyzetből ismét előnyt tudott kovácsolni – folytatta. – A vas és acél országainak „modern” épületei nem tették jellegtelenné a várost. Elkezdődött a várfürdő térhódítása, megtörtént a belváros rekonstrukciója.

Dr. Takács Árpád emlékeztetett arra, hogy annak idején a főispánok hitet és reményt adtak.

– Ma is feladatunk hitet és reményt nyújtani, az itt élőknek, magunknak, hogy van jövő. Jó itt élni, jó ide hazatérni, a fiatalokat haza kell hozni, mert bővülnek a szolgáltatások, jó az infrastruktúra – szögezte le. – Békés megye élhető élhető térség, Gyula élhető város. Térségünkben tisztességes, becsületes, dolgos emberek élnek, akik megérdemlik azt a tiszteletet, ami bármelyik másik megyében is jár. Vannak értékeink még akkor is, ha sokan mondják, hogy Békés megye a perifériára szorult. Ezek azonban szirénhangok, amelyeket nem szabad meghallani. Békés megyének és Gyulának egyaránt különleges értékei vannak: a vidékfejlesztés, az agrárium, a turizmus, a gyógyturizmus, a szellemi tőke, a szorgalmas gazdálkodó emberek.