Kerítés és tető is kell a kastély köré, fölé

Ám egymásra talált a család és egy kőműves, utóbbi ráadásul a kastély szomszédságában lakik, és a kertjéből rálát a pusztuló épületre. A műemlékvédelem a helyszínen járva megfogalmazta a legfontosabb és elodázhatatlan tennivalókat a romos, életveszélyes épület megmentése érdekében. A szomszéd, Füzes Miklós pedig a németek felhatalmazása alapján munkához látott.

A kastély és a négyhektáros terület bekerítése volt a legégetőbb feladat, hiszen mindenki átjárt a magántulajdonú területen, s amit meg és el lehetett mozdítani, azt el is vitték. A tető beomlott, a falak átnedvesedtek, düledeznek.

– Kijavítottuk a kerítést, ahol kellett, pótoltuk. Kifüggesztettük azokat az információkat, melyekről tudniuk kell az itt élőknek, és el kell fogadniuk, hogy a kastély területe nem szemétlerakó, a magántulajdon nem közpréda. Voltak s vannak telek- és kerítésviták, azokat orvosolni kell. Minden tudásomat latba vetve dolgozok a tetőszerkezet kijavításán. Készül a hosszgerincen az ideiglenes tető, amire trapézlemez kerül. Más, nehezebb szerkezetet már az épület se tudna megtartani. Volt, aki ránézett a tetőre, és legyintett. Mástól kaptam 30 milliós árajánlatot, de ki tudná azt finanszírozni?! – ezért inkább segítséggel magam végzem el a munkát.

Füzes Miklós elmondta, mire jutott négy hónap alatt: a nagyon romos, beszakadt részeket eltávolította (nem kis ­veszélyt vállalva ezzel). A rengeteg törmeléket, veszélyes hulladékot is szét kellett válogatni.

– A kastély rendbetétele a célom. A balesetveszély elhárítása is nagy feladat. Ne legyen préda a kastély. Az örökösök ugyanis szeretnék majd értékesíteni. Ha rend lesz az ingatlan körül és benne, erre is nagyobb az esély.

A lelkes mesterember a hideg, téli időjárás ellenére is tervez, dolgozik: előkészíti, építi a kisegítő állványrendszert, aminek segítségével tavasszal folytathatja a munkát.