Bizakodó almások: jönnek a felvásárlók

Európában túlkínálat van almából, a megszokott 12 millió tonna helyett 14 millió tonna körüli a termés, ami már a szüret idején feszültségeket okozott, az almatermelők az alacsony átvételi árak miatt tüntettek is.

A léüzemek kilogrammonként nettó 13 forintos árajánlattal indították a szezont, a termelők viszont 25 forintot követeltek, végül 20 forintos áron kezdték meg a beszállítást – vázolta az alaphelyzetet a Világgazdaságnak Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Az étkezési almáért sem tolongtak a felvásárlók, így jelentős mennyiséget kellett betárolniuk a gazdáknak.

Takács Ferenc, az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Ékasz) elnöke a Magyar Időknek arról beszélt, hogy a hűtőtárolókban még mindig jelentős mennyiségű alma található, óvatos becslések szerint akár a 150 ezer tonnát is elérheti az a mennyiség, ami még mindig vevőre vár. Ennek oka, hogy ősszel, de még decemberben sem volt forgalom a piacon.

A szakemberek szerint azonban az elmúlt időszakban némi élénkülés látható, növekedett a kereslet az almáért. Egyes vélemények szerint a Lengyelországba tartó felvásárlók egy része a hazai termelőknél kötött ki, a kereslet pedig az árakat is növelheti.

A megyei almatermelők is hasonló tapasztalatokról számoltak be, az árak alacsonyabbak a korábbinál, de a kereslettel úgy tűnik, nincs gond.

A szeghalmi ifjabb Csontos Gyula édesapjával közösen termeszt almát, ők már eladták a letermett gyümölcsöt, bár a túlkínálat miatt alacsony, nettó 65-70 forintos kilónkénti áron tudták csak értékesíteni az első osztályú ­almát.

– Volt olyan alma, ami túlérett, mivel nem volt, aki leszedje, vagy éppen nem volt megfelelő vevő az éppen beérett gyümölcsre. A léalmát egyébként magunk dolgozzuk fel, ennek kilónkénti ára 20-25 forint körül alakult – mondta el az almásgazda.

Pusztai József, a Csorvás melletti Hunapfel Mezőgazdasági Kft. ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, a mostani szezonban kínálati piac van, az árak az előző időszakhoz képest alacsonyabbak, nagyságrendileg a tavalyi ár kétharmadán mozognak. A keresletről elmondta, az utóbbi napokban valóban megnőtt az érdeklődők száma, és egy szolid áremelést is sikerült végrehajtaniuk, ami tízszázalékos növekedést jelent, így a 90-100 forintos ár 100-110 forintra emelkedett.

Az ügyvezető hozzátette, meglátása szerint a mennyiséggel nem lesz gond, de a minőségi alma kevesebb lehet, mint a megszokott. Náluk az úgynevezett kieső alma – mely étkezési célra nem alkalmas – a teljes termés öt-hat százaléka, de úgy hallotta, vannak olyan helyek, ahol ez húsz, sőt, akár negyven százalék is lehet. A társaság hűtőházi kapacitása egyébként 800 tonna, ebből még nagyságrendileg 500 tonna golden almát tárolnak, melyet folyamatosan értékesí­tenek.

Fejleszteni kellene a kerteket

Az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint ma három rétegre oszthatók az almásgazdaságok. A piramis csúcsán van egy szűk kör, amely európai színvonalon csúcsminőséget állít elő. Legalul a menthetetlen gazdaságok találhatók, amelyek az elmúlt években nagyon lemaradtak, és már lehetőségük sincs a fejlődésre. A középső, még fejlődésre képes réteg viszont nagyon széles. Zömmel azok a termelők tartoznak ide, akik a ’90-es évek pályázatainak köszönhetően telepítették az ültetvényeket, azóta azonban nem modernizáltak. Ők állítják elő a teljes éves mennyiség mintegy 40 százalékát. Ha ez a réteg eltűnik, óriási terület és termésmennyiség esik ki.

A megmaradó szűk innovatív réteg ugyan el tudja látni a hazai fogyasztói piacot almával, de a léüzemekbe már biztosan nem jutna alapanyag. Takács Ferenc szerint ezért a következő években ezt a tömeget kell megmenteni, mert ha nem, akkor olyan mértékben tűnhet el a magyar almatermesztés, hogy az már a ráépülő ágazatokat is érinteni fogja, és jelentősebb GDP-kiesést is generálna.