Nem tudják, miért fizet a biztosítójuk

Egy nemrégiben elvégzett országos lakásbiztosítási kutatás során utánajártak többek között annak is, hogy a magyarok mennyire ismerik lakásbiztosításukat. Speciális biztosítási helyzetet tárt a megkérdezettek elé a Groupama Biztosító. Meg kellett mondaniuk, hogy szerintük térítené-e a biztosító a felmerült költségeket a szerződés alap- vagy kiegészítő fedezete alapján – írta nemrégiben a Világgazdaság.

A válaszadók közel fele tudta, hogy egy lakásbiztosítás anyagi segítséget nyújthat akkor, ha például egy villámcsapás miatt megsérült gázkazánt a legújabb követelmények miatt már csak korszerűbbre lehet kicserélni, és ez többletköltséggel jár. Kevesebben tudták, hogy ha a kertben parkoló autóra ráesik egy cserép a házunkról, és betörik a szélvédője, akkor is fizethet a biztosító. Sőt, amennyiben egy villámcsapás során nemcsak a számítógép ment tönkre, hanem a családi fotók is eltűntek, melyet egy adatmentő cég helyre tud állítani, annak költségét is megtérítheti a biztosításunk. A legtöbbeknek pedig újdonság volt, hogy a biztosító akkor is fizeti a kárt, ha például a család elutazik a Balatonra, és az autó zárható tetőcsomagtartójáról ellopták a felszerelt kerékpárt.

Megyénkben egyébként a Generali Biztosító tapasztalatai alapján a leggyakoribb kárigények a csőtörés, a csőrepedés és az elemi, főleg vihar- és közvetett villámcsapás által okozott károk. A biztosító tanácsadója és békési képviseletének vezetője azt is elmondta, hogy mire kell figyelnünk egy esetleges káresemény után.

– A legfontosabb, amit mindig hangsúlyoznunk kell, hogy időben jelentsük be a kárt. Lehetőség szerint készítsünk fotókat, ez nagyban megkönnyítheti a kárszakértők munkáját. Arra azonban figyeljünk, hogy a kárszemle előtt a szükséges kárenyhítésen túl további javítási munkákat ne végezzünk, mert a káresemény szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válhat. Ha biztosított ingatlanunkban nagy értékű ingóságainkban keletkezett kárunk, nagyban segítheti a kárrendezést az is, ha eltesszük a vásárlást igazoló számlákat, és a garancia lejárta után is megőrizzük azokat – sorolta Lipták György. A szakember azt is elárulta, hogy a kárbejelentést követő öt napon belül a károkat szemlézni kell, ez azonban mellőzhető.

– Jellemzően kisebb károk esetében tekintünk el ettől, ha telefonon keresztül vagy applikáció segítségével az ügyfél információi alapján a kár jogalapja és összege teljeskörűen megállapítható. Ilyenkor kiajánljuk az összeget, melynek elfogadását követően azt azonnal el is utaljuk az ügyfél részére – részletezte a biztosítási szakértő.

Nem aktualizálják a megállapodást

Hiába van sok hazai lakáson biztosítás, problémát okoz, hogy elmarad a meglévő megállapodások aktualizálása. A Magyar Nemzeti Bank a szerződések koncentráltságával kapcsolatban már többször emelt kifogást, ami piaci szakértők szerint azzal függ össze, hogy az ügyfelek kevésbé tudatosak: általában megkötik a szerződéseiket, ám utána nem gondozzák azokat.

Lipták György szerint is fontos lenne, hogy az ügyfelek aktualizálják lakásbiztosításukat, akkor, ha a ház értéke növekedett, vagy ha vagyontárgyakkal bővült az ingatlan. Elmondása szerint az építőanyag árak nagymértékű emelkedése miatt a lakóépületek biztosítási összegét is megfelelő mértékben aktualizálnia kellene mindenkinek, hiszen egy totálkár esetén a korábbi biztosítási összeg egyre kevésbé fedezi az újraépítési költségeket.

Ha az újraépítési költséget nem fedezi a biztosítási összeg, akkor egyrészt az adott ingatlan nem állítható teljeskörűen helyre, másrészt az épület alulbiztosítottá válhat.