Programok sorával emlékeztek Erkelre Gyulán

A program délután két órakor Erkel Ferenc szülőházánál, a mai Erkel Ferenc Emlékháznál kezdődött. Kónya István alpolgármester köszöntőjében elmondta, 208 esztendeje annak, hogy megszületett nemzeti imádságunk zeneszerzője. Kiemelte, rendkívül fontos, hogy átvillanjon a lelkünkön: Erkel Ferenc a magyar nemzet legnagyobb alakjai közé sorolható. Hangsúlyozta, mindannyian felelősséggel tartozunk azért, hogy az erkeli hagyományokat megőrizzük.

Dr. Németh Csaba történész felelevenítette, hogy Erkel Ferenc szülei a jelenlegi ház országút felőli részén laktak, míg a tér felőli egység iskolaként működött. A későbbi zeneszerző is itt végezte az első két osztályt, itt ismerkedett meg a tudomány első morzsáival. Édesapja és nagyapja is zenész volt, így szinte az anyatejjel szívta magába a muzsika szeretetét, s nem is lehetett kérdés, hogy milyen pályát választ.

Évtizedekkel később az akkor még újságíróként dolgozó Gárdonyi Géza egy sakkparti közepette megkérdezte az idősödő mestert, hogy mikor választotta a zenei hivatást. Ezt a pillanatot, különösen a gyermekkor élmények hatásának tükrében nem tudta feleleveníteni, azt viszont igen, hogy mikor határozott arról, hogy magyar zenész lesz. Egy alkalommal már pozsonyi gimnazistaként látogatott haza Gyulára. Maga az út is rendkívül viszontagságos volt: Pozsonyból hajóval lehetett eljutni Pestig, majd onnan lovas vagy ökrös szekérrel haladhatott tovább. Nem is csoda, hogy meglehetősen későn érkezett haza. Szinte mindenki aludt már, a konyhában pislákolt a tűz, ami előtt egy idős parasztember, egy mindenes üldögélt szájában egy hosszú szárú pipával, s közben dúdolgatott egy dallamot. Ez a zenetörténészek a Rákóczi-nóta egy erdélyi variánsa lehetett. Néha belebóbiskolt, néha beleszívott a pipába, a szaggatott ritmus mégis olyan egésszé vált, ami lenyűgözte Erkelt. Ekkor határozta el, hogy a magyar zenével, a magyar dallal szeretne foglalkozni, és azt szeretné nemzetközi szintre, operai színpadra emelni.

Somogyváry Ákos, az Erkel Ferenc Társaság elnöke elmondta, Erkel nyomában, életművéhez kötődő kedves településein címmel egész éves rendezvénysorozatot szerveztek. A programok érintették Gyulát, Budakeszit – ahol a zeneszerző időskori nyarait töltötte –, és Pest-Budát, a mai Budapestet. A záróesemény is Budakeszin lesz december elsején.

A szerdai programsorozat este hat órától a vigadóban folytatódott. Mint azt Somogyváry Ákos kiemelte, az oratorikus hangversenyen fellépett a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar, a Békéscsabai Bartók Béla Kórus és a Békés Megyei Szinfomikus Zenekar, valamint Schnöller Szabina és Heim Mercedes. A koncerten G. B. Pergolesi és az Erkellel egy évben, 125 esztendeje elhunyt Beliczay Gyula művei csendültek fel, amit Erkel által megzenésített Szózat és a Himnusz foglalt keretbe.

Erkel-ösztöndíjat alapítanak

Az esti hangverseny előtti beszédében dr. Görgényi Ernő polgármester felelevenítette, hogy a gyulai polgárok még az államszocialista diktatúra évtizedeiben is szívükben őrizték az Erkel-kultusz lángját. 1960-ban a városháza dísztermében tartott ünnepi ülésen a helyi tanács egyhangúan elfogadta a határozatot arról, hogy a „évenként Erkel Ferencre való emlékezéssel zenei kulturális rendezvényt szerveznek, valamint a gyulai születésű, zeneileg tehetséges fiatalok zenei továbbtanulásának elősegítése érdekében Erkel Ferenc társadalmi ösztöndíjat alapítanak”.

Mint elmondta, a tehetséges diákok támogatása mai is elsőrendű cél a városban. Dr. Görgényi Ernő bejelentette, a novemberi testületi ülésre beterjeszti az Erkel Ferenc Művészeti Ösztöndíj megalapítására vonatkozó határozati javaslatot.

– Ezzel Erkel szülővárosában újból kiemelt támogatást biztosíthatunk a fiatal művésztehetségeknek, ám ezúttal nem csak a zene, hanem valamennyi művészeti ág területén – mondta.

Korábbi cikkünk Erkel Ferencről:

208 évvel ezelőtt született Erkel Ferenc