2018.11.30. 10:56
Nem tudunk segíteni a baleseteknél
Mit tennénk, ha egy közúti baleset kapcsán segítséget kellene nyújtanunk egy sérültnek? Tudjuk-e egyáltalán, hogy mit csináljunk ilyen esetekben? – egy, a napokban közzétett felmérés erre kereste a választ. Meglepő eredmények születtek.
Ne féljünk a segítségnyújtástól, a legrosszabb, ha közömbösek maradunk. Illusztráció: Shutterstock
Közeledik a télies időjárás, azaz a csúszós utak és a megnövekedett közúti balesetek időszaka, amikor az elsősegélytudásunk még fontosabb szerephez juthat. Erre tekintettel készítette el a Groupama Biztosító a Pulzus Kutatóval közös felmérését, amely a 18-65 éves korosztály körében vizsgálta meg a kérdést.
Az eredmény elgondolkodtató: mindössze a válaszadók 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan segítséget tudna nyújtani egy baleseti sérültnek, a válaszadók fele azonban csak valószínűsíti ezt. A megkérdezettek több mint 32 százaléka valószínűleg, vagy biztosan nem tudna segíteni ilyen esetben. Érdekes, hogy miközben a válaszadóknak mintegy egyharmada vallotta, hogy nem vagy valószínűleg nem tudna ellátni egy sérültet, ennél jóval nagyobb számban (42 százalékban) ismerték el, hogy nem éreznék magukat biztonságban, ha hozzájuk hasonló felkészültségű ember látná el sérülésüket.
A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság tapasztalatai szerint vannak olyan esetek, amikor a járművezetők személysérüléssel járó baleset helyszínén nem állnak meg, nem nyújtanak segítséget a sérültnek, és nem is hívják a rendőrséget. Tájékoztatójukban felhívják a figyelmet arra, hogy ha baleset történik, meg kell győződni arról, megsérült-e valaki. Amennyiben igen, segítséget kell nyújtani a sérültnek, és a 112-es ingyenesen hívható segélyhívószámon értesíteni kell a mentőszolgálatot, a rendőrséget. A helyszínt pedig csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni.
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője lapunknak úgy nyilatkozott, évente több mint egymillió esetet látnak el, ebből 25-30 ezernél az első percekben dőlhet el a beteg életben maradása.
– Ezek azok az esetek ahol, ha a mentőt várják és nem csinálnak semmit az emberek, annak tragikus vége lehet. Az egyik a hirtelen szívmegállás, a másik az erős vérzés, a harmadik pedig az, ha valakinek a torkán akad valami, és nem kap levegőt. A negyedik eset, ha valaki valami miatt elveszíti az eszméletét, és ebben az állapotban megfullad, mondjuk a saját nyelvétől vagy hányadéktól – sorolta Győrfi Pál azokat a főbb eseteket, ahol életmentő lehet a késlekedés nélküli segítségnyújtás.
Mindkét szolgálat kiemelte, ne féljünk a segítségnyújtástól, a legrosszabb amit tehetünk, ha közömbösek maradunk, a semmihez képest ugyanis csak jót tehetünk, ha segítünk, akkor is, ha bizonytalannak, gyakorlatlannak érezzük magunkat.
Mit rejt a doboz?
Azzal szinte minden autótulajdonos tisztában van, hogy járművében kötelezően tartania kell elsősegélydobozt. Az említett kutatásban azonban a válaszadók mindössze 19 százaléka tudta pontosan megjelölni, mi is található egy ilyen dobozban, míg 70 százalék csak körülbelül tudta meghatározni annak tartalmát.
A fiatalabbak magabiztosabbak
A kutatásban részt vevő, jogosítvánnyal rendelkező Z generációs fiatalok (azaz az 1997-ben vagy azután születettek) néhány százalékponttal magabiztosabban vállalkoznának segítségnyújtásra az Y generáció (1981 és 1996 között születettek) tagjainál: a fiatalabbak 66 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan vagy valószínűleg el tudna látni egy sérültet, ez a szám az idősebb generáció esetében csak 61 százalék.
Magabiztosságuk eredhet abból is, hogy jobban emlékeznek az elsősegélynyújtásról tanultakra is: 20 százalékuk ugyanis pontosan emlékszik arra, amit a KRESZ-vizsgára tanult, míg az Y generáció csak 14 százalékban állította ezt.
