Gyengébb burgonyatermésre számítanak az idén

Egy magyar ember évente átlagosan 25–30 kg burgonyát fogyaszt.

– Hétvégén szoktunk csak főzni, de akkor biztos, hogy az egyik köret a burgonya. Az unokáim nagyon szeretik önmagában is, ezért elég gyakran szoktam szalmakrumplit vagy karikára vágott burgonyát sütni – árulta el egy, a gyomaendrődi piacon vásárló asszony.

Békés megyében 139 hektáron termesztenek burgonyát. Engelhardt János medgyesegyházi vállalkozó idén mintegy 15 hektáron vetett burgonyát, a termés 1/3-a még a földben van, mert a száraz talaj hátráltatja a gépi felszedést.

– Fajtafüggően úgy egyharmada lesz az idei termés a szokásoknak. A bővebb tavaszi csapadékos idő miatt egy hónappal később is tudtuk elvetni. Májusban, júniusiban bár csekély, de mindennapos volt az esőzés. Ez sem tett jót a növénynek – mondta a vállalkozó.

Hozzátette, bár a burgonya felvásárlási ára közel duplája a tavalyinak, de a megtermett mennyiség éppen hogy fedezni fogja a kiadásokat.

– Nettó 70–80 forintért veszik át a burgonyát, a vetőmagnak viszont, szintén nettóban 280 forint kilója. Olyan 25–28 mázsa kell egy hektárra – fejtette ki Engelhardt János, aki elsősorban sárgadinnyét termeszt, ezzel a kultúrnövénnyel közel 7 éve azért kezdett foglalkozni, hogy decemberig tudjon munkát biztosítani dolgozóinak.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, míg hazánk 1960-ban 3 millió tonna burgonyát termelt, addig jelenleg – a területalapú támogatási kérelmek adatai alapján – üzemi méretben 8088 hektáron termelnek burgonyát; mintegy 200 ezer tonna körüli az éves üzemi burgonyatermés, ehhez jön még hozzá a háztáji termesztés. Azaz gyakorlatilag fél évszázad alatt a tizedére csökkent a burgonyatermesztés.

Stranszki Mihályné Zsuzsa gyomaendrődi kistermelő a burgonyák közül évek óta már csak kiflikrumpli termesztésével foglalkozik, mert ennek bár magasabb az ára, mint az elterjedt takarmányburgonyának, de selymesebb az íze, nem esik szét főzés során, vékony a héja és a salátában is jól megfér. A vegyszermentes kertjükben azonban idén jóval apróbbak lettek az egyébként átlagosnál kisebb méretű burgonyák. Stranszki Mihályné Zsuzsa azt mondta, a csapadékszegény időjárás elsősorban a növény méretére volt befolyással, annak beltartalmi összetétele élettani hatására nem.

Kevesebb termelés, több import

A magyarországi fogyasztás 75–80 százalékát fedezi a hazai termés, emellett az elmúlt években 22–28 ezer tonna volt az import étkezési burgonyából, ami a legnagyobb mennyiségben Franciaországból, Hollandiából és Szlovákiából érkezett. A burgonyaexport 5–10 ezer tonna, elsősorban Romániába és Csehországba irányul – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatójából. Hozzáteszik, mindemellett nagyon magas a késztermékek behozatala. A feldolgozott, fogyasztásra előkészített fagyasztott késztermékből 40–46 ezer tonnát importálunk, a legtöbbet Hollandiából és Lengyelországból. Érdekes módon a 10 ezer tonna körüli ilyen exportunk nagy része is Hollandiába és Lengyelországba megy.