Kilencven éve vásárolta meg vésztői házát Sinka István

– Békés megyéhez több tekintetben is kapcsolódik Sinka István, aki 1897-ben, tehát 121 éve született Nagyszalontán, és 1969-ben hunyt el Budapesten – mondta Magyari Barna költő, újságíró, a vésztői bibliotéka munkatársa.

Azt követően, hogy befejezte iskolai tanulmányait, 1908 és 1911 között hosszabb-rövidebb ideig Geszten, a Tisza-családnál volt konvenciós cseléd. Juhászbojtár volt, amikor a ma romániai, Bihar megyei Erdőgyarakon megismerkedett későbbi első feleségével, a libákat terelgető Papp Piroskával. 1919-ben, az első világháborút követő káosz időszakában kötöttek házasságot, szintén Erdőgyarakon, majd előbb Bélmegyerre, később pedig Mágorra kerültek.

Sinka Istvánra a Hajdú-Bihar megyei Nagyrábén juhászkodás közben rengeteget jegyzetelt és rengeteget olvasott. A nagymamájától kapott Biblia mindig nála volt, mint ahogy egy Petőfi Sándor-kötet is, amit egy bárányért cserébe kapott. A két mű óriási hatást gyakorolt rá, azok nyelvezete, szókincse befolyásolta, amikor saját gondolatait vetette papírra.

Mágori évei alatt kezdte el írni a naphimnuszait. Érdekesség, hogy pálinka mindig volt a juhászként ténykedő Sinka Istvánnál – főleg azért, hogy ha esetleg egy bárány megsérül, akkor a sebét fertőtleníteni lehessen –, a történeteiért cserébe pedig szalonnát és kenyeret kapott társaitól.

– Embernek Nagyszalontán született, költővé pedig Vésztőn vált – mondta Magyari Barna. Említést tett arról, hogy Sinka István 1928-ban, tehát 90 éve vett házat 2500 pengőért Vésztőn, a mai Sinka István utca 10. szám alatt, amitől aztán rá pár évre, 1935-ben vált meg 800 pengőért. Hozzátette, a vésztői idősek között vannak olyanok, akik Sinka István gyermekeivel együtt jártak iskolába.

Sinka István egyik írása 1930-ban jelent meg a Magyar Falu Virágoskert című mellékletében, amire felfigyelt Gönczy Béla vésztői református lelkipásztor. 1932-től a Bajcsy-Zsilinszky Endre-féle lapban jelentek meg szerzeményei, ettől kezdve mondta magát költőnek. Mivel felesége rendszeresen járta a gyulai kórházat, ő is több időt töltött Gyulán, ahol egy újságíró költői esteket szervezett neki – ezekért pénzt nem, viszont adományként élelmiszert elfogadott.

Gönczy Bélának hála kapcsolatba került a szeghalmi Péter András gimnáziummal. A kiadni tervezett kötetét lektorálásra megküldték Reményik Sándornak és Áprily Lajosnak. A Himnuszok Kelet kapujában 1933 decemberében jelent meg.

Sinka István 1933. május 24-én az úri kaszinóban tartott első alkalommal önálló költői estet Vésztőn. Hogy azon pontosan hányan jelentek meg, nem tudni, de legalább hatvanan előjegyezték a készülő kötetet.

Magyari Barna elmondta, hogy a ’70-es évek elejéig elfeledkeztek Vésztőn Sinka Istvánról, 1973-ban jelölték meg emléktáblával azt a házat, ahol élt az 1920–30-as években. Kiemelte Komáromi Gábor tanácselnök, majd polgármester szerepét, akinek köszönhetően a vésztő-mágori szoborparkban is az elsők között kapott szobrot Sinka István. Az egyedüli teljes alakos szobra Vésztőn, a művelődési központ mellett látható.

Utca, intézmény viseli a nevét

Arató Erzsébet, a bibliotéka vezetője elmondta: minden évben szerveznek irodalmi előadást, összeállítanak egy-egy kiállítást Sinka István emlékére, hogy megosszák a közönséggel a legújabb kutatások eredményét. Fontosnak nevezte, hogy megismertessék a vésztőiekkel, főleg a gyermekekkel, hogy ki is volt Sinka István, erősítsék a kultuszát. Hangsúlyozta: a városhoz több szállal kötődő költőről Vésztőn utcát, intézményt neveztek el, két szobra is van a településen.