D. Nagy Bence a hazai slam poetry békési nagykövete

A slam poetry mű­faja az 1980-as években indult, s bár akkor teljességgel újdonságként hatott, azért vannak történelmi gyökerei, ­illetve hagyományai – mondta lapunknak D. Nagy Bence­. A balladisztikus szövegmondás a trubadúr korszakban hódított, és az ókori­ görögöknél is létezett némileg hasonló szórakoztatási forma a költői viadalok formájában.

Magát a slam poetryt Marc Smith honosította meg az Egyesült Államokban. Akkoriban a „feltaláló” olyan közösségekbe járt, ahol a poéták saját költeményeiket adták elő. A hét-kilenc­ percen át is tartó verseket azonban hosszúnak és gyakran kevésbé­ érdekesnek találta, ezért megteremtette a maximum 3 perc 15 másodperces műfajt.

A szövegmondókat a különböző versenyeken zsűrizik, így döntve el az adott megmérettetés sorrendjét. Hazánkban is már több mint egy évtizedes múltra tekint vissza a slam poetry, amelynek szabályai megegyeznek a nemzetközi versengések előírásaival.

Magyarországon éppen a közelmúltban tartották meg a hatodik csapatbajnokságot, és októberben a hetedik egyéni bajnokságon „állnak” majd rajthoz az ország minden részéről a legjobbak.

D. Nagy Bence még szegedi egyetemista korában, 2015-ben ismerősei meghívására és ösztönzésére vett részt az első versenyén a csongrádi megyeszékhelyen, és akkor sikerült rögtön a harmadik helyet megszereznie.

– Sem Magyarországon, sem az Egyesült Államokban nem lehet főállásban csinálni­, de a húzóneveket sok helyre hívják. Mi rengeteget profitálunk a versenyekből és a felkészülésből – hangsúlyozta­ a békési fiatalember. – Számos területen fejlődik, aki belefog, „edzi” magát, és hónapról hónapra igyekszik jobb minőségű­ szövegeket írni.

Elmondta, ha valaki nem tart a kudarctól, a kritikáktól, és részt vesz a versengéseken, akkor folyamatosan előre­léphet. Hozzátette, nem is a helyezés a lényeg a versenyeken. Az egyes eseményeken az indulók mindig saját kútfőből dolgoznak, a saját szövegeiket mondják el, bár esetenként működik a remix kultúra, illetve kortárs és klasszikus költők egyaránt bekerülhetnek a „feldolgozott” anyagok közé. A havi klubokban előfordul, hogy előzetesen megadnak egy-egy tematikát, a bajnokságokon pedig általában szabad kezet kapnak a szövegmondók, nincsen kötött téma.

D. Nagy Bence elmondta, akár játszhatnánk is a klasszikus verseléssel, inkább az a fontos, hogy nem lengi körbe­ a műfajt az akadémikusság – bárki írhat jó szöveget, bárhonnan jöhet a jó slammer.

– Azt szoktuk mondani­, hogy az a jó, ha történik valami­ a színpadon, ha az egésznek performance-jellege­ is van – ecsetelte. – Emellett lényeges, hogy a résztvevőnek legyen előadókészsége­, ­produkciójával megfogja­ a közönséget. Aki kedvet érez, hogy kipróbálja magát slam poetryben, annak elsőként a korábbi versenyeken jól szereplő szövegmondók ­videóit érdemes megnézni a Youtube-on­.

Népszerűsítenék a műfajt

D. Nagy Bence 2017-ben a Szegedi Tudományegyetem végzett kommunikáció-médiatudomány MA szakon, jelenleg pedig Békés-Dánfokon turisztikai referensként dolgozik.

– Természetesen hobbiként továbbra is foglalkozom a slam poetryvel, havonta vissza­járok Szegedre különböző progra­mokra, ahol mindig legalább 120-150-en, valamikor 200-an gyűlnek össze – árulta el lapunknak. – Az eseményeknek remek közösségformáló erejük is van, hiszen középiskolások, egyetemisták, laikusok és aktív költők egyaránt ellátogatnak a versenyekre.

Arra a felvetésünkre, hogy slam poetryben még fehér ­foltnak számító Békés megyében esetleg megkívánják-e még inkább honosítani a műfajt, elmondta, középtávon ­ebben is gondolkodnak a barátaival.

– Már tartottunk ilyen jellegű­ rendhagyó irodalomórákat, de a bázis megteremtéséhez­ ­talán több időre van szükség­. A három közép-békési város­, Békéscsaba, Gyula és Békés­ lehetne a kiinduló pontja a kezdeményezésnek.