Gepida településrész maradványai kerültek elő Gyulán

A területen hamarosan elkezdődik a Schweidel József utca építése, ezt előzték meg az önkormányzat megbízásával végzett feltárások – mondta a helyszínen Liska András régész, az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője. Mint kiemelte, az ásatás egy régóta ismert régészeti lelőhelyet érint, hiszen egyebek mellett 2008-ban és 2011-ben is végeztek már hasonló munkálatokat a városrészen, és azelőtt is jelentős emlékek kerültek ott elő. Egy gepida sírban például értékes arany- és ezüstleleteket találtak. Ennek a résznek a szomszédságában fekszenek azok a szelvények, amelyekkel a szakemberek a napokban dolgoztak.

Liska András kifejtette, a feltárást két ütemben végezték el, elsőként próbaásatást hajtottak végre. Miután azok pozitív eredménnyel jártak, a népvándorlás időszakában keletkezett és Árpád-kori objektumokra találtak, a városvezetéssel való egyeztetést követően összesen 520 négyzetméteren folytatták a munkát. Mintegy hetven méterre a már említett gepida sír helyétől két, földbe mélyített ház maradványai kerültek elő. A népcsoport tagjai épületeik számára négyzetalapú gödröt ástak nagyjából egy méter mélységig, és az egykori felszínre támaszkodva építették meg a tetőszerkezetet. Így született meg a körülbelül 4x4 méteres építmény.

Gyulán a két ház falára és a padlójára leltek rá Liska Andrásék, az ágasfás-szelemenes tetőszerkezetre utaló nyomokkal nem találkoztak. Ellenben felszínre kerültek kerámiamaradványok, edénytöredékek, amelyek egyértelműen az avarok előtti időszakból származnak, és nagy segítséget jelentenek majd a pontos kormeghatározásban is. Ugyancsak rábukkantak a települést körülkerítő árokra is, ami egy kettős, tagolt rendszer volt akkoriban. A két ház vélhetően nem egy időben létezett.

Az építmények – kezdetleges voltuk miatt – viszonylag gyorsan pusztultak, viszont előnyüknek számított, hogy nem kellett túl nagy erőfeszítés egy-egy újabb ingatlan létrehozásához. Valószínűleg ez történt a mai Temesvári út környékén is. A házak egyébként is egészen más funkciót töltöttek be, mint napjainkban. Ott tárolták például a legfontosabb eszközöket, a gabonát, illetve az oda húzódtak be rossz idő esetén. A terület egyébként egyfajta központ lehetett, amit megerősít az írásunk elején említett, ékszereket is tartalmazó sír is.

– A gepidák települései kevésbé ismertek, azért is érdekes, amikor egy-egy ilyen leletet vizsgálhatunk meg – hangsúlyozta a szakember. – Az ilyen helyeket a régészeti terminológiában falunak nevezzük, bár a mai értelemben inkább a tanyákkal hasonlíthatnánk össze, leginkább azokra emlékeztethettek. Egy, esetleg néhány család élhette itt a mindennapjait.

A gepidáktól származó emlékek mellett egy Árpád-kori kemence sütőfelülete, valamint a hozzátartozó hulladéktároló gödör is felszínre került.

Germán népcsoportként élték mindennapjaikat

A gepidák alföldi királysága a népvándorlás korának második szakaszában létezett a környékünkön, és nem tévesztendő össze az erdélyi gepida fejedelemséggel – hangsúlyozta kérdésünkre Liska András. – Az egyébként germán eredetű népcsoport tagjai az avarok bejöveteléig, az 560-as évekig éltek a vidékünkön. Gazdálkodtak, állatokat tartottak, növényeket termesztettek, falusias életmódot folytattak. Mivel nem túl sokáig éltek hazánk területén, egy-egy lelőhelyük mindig érdekességnek számít. Gyulán viszont elég sok gepida emlék került elő.

– Az 1940-es évek elején a város határában két gepida temetkezés maradványaira is rábukkantak a régészek. A leletek napjainkban a Nemzeti Múzeumban tekinthetők meg – folytatta a gondolatot Liska András. – Az 1980-as években is előkerült egy gepida kori ezüstlelet, a közeli kurgán vagy kunhalom lejtőjén fedeztek fel egy sírt, de erről nincsenek közelebbi információk, viszont megerősítette, hogy a környékén gepida település vagy települések működhettek egykoron.